A legtöbben miért reklámozzák a neten és használják kifogásként, hogy nekik szociális fóbiájuk van vagy introvertáltak, amikor cselekedniük kellene?

Ha előadásokat, kiállításokat tartasz és vendégfellépőként is meg vagy hívva ide-oda, akkor 1. sikereid vannak 2. pont ahogy mondod, helyén tudod kezelni a szorongásod.

Ellenben aki tényleg erósen szociofób, az nem fog színpadra kiállni, nem fog előadást tartani, mert annyira ideges, hogy még a levegő is belészorul, remeg a hangja, keze-lába, és ezt mások is észreveszik. Nem hogy sikert nem ér el, hanem egyenesen kudarcként él meg minden nyílvános szereplést. Ezután rettegni fog minden hasonló szituációtól, és ketüli majd.

Abban igazad van, hogy ez nem azt jelenti, hogy az illetőnek nem kell ez ellen tenni semmit. De ez nem egészen úgy működik, hogy ahogy te elképzeled. Sajnos nem mindenki képes felülkerekedni magán ilyen szituációkban. Hiába konfrontálja magát rendszeresen társasággal és nyílvános szerepléssel, ha mindig újra és újra kudarcot vall. A megoldás sajnos nem mindenkinél ilyen egyszerű.

Ennek is fokozatai vannak, mint minden betegségnek, és sokat számít, hogy állnak -e az ember mellett és milyen a szituáció. Sokuk kiválóan teljesít munkahelyeken és olyan dolgokban, amiket már ismernek és magabiztosabbak, de blokkolnak az ismeretlen helyzetekben idegenek között. Maga a betegség sem egyedül szokott jelentkezni, hanem társbetegségekkel, viselkedészavarokkal. Én személy szerint nem hiszek a gyógyszeres kezelésben, mert ritka az olyan, amivel az ember normálisan együtt tud élni. A szociális fóbia kulcsrésze a "biztos baj van velem, ez látszik rajtam, és mindenki elítél és kinevet emiatt". Amikor erre az állapotra olyan gyógyszert kap a beteg, ami miatt nem érzi magát teljesnek (szédülés, fáradtság, izgatottság), akkor ez a furcsaság érzet fokozódik. Erősödik az érzés, hogy vele baj van. Alternatív, gyógyszermentes terápiák működhetnek, de ezekre a szorongó ember nem vállalkozik segítség nélkül, mert a szorongás miatt nem mer segítséget kérni. Ilyen helyzetben nem lehet azt állítani, hogy felnőtt ember, és miért nem kér segítséget, ez nem így megy. Sőt, ez még tovább erősíti azt a tudatot benne, hogy ő tényleg nem normális és mások is látják ezt rajta, lenézik. Még jobban be fog zárkózni. Hozzájuk támogató légkör kell és emberek, akik a gyógyulása minden lépésénél ott vannak lelkileg és fizikailag is. Akinél ez nincs meg, ott jelentkezni fog a szerhasználat és az alkoholizmus, ami ideiglenes felszabadulást nyújt, és persze hosszú távon teljesen tönkreteszi a beteget.

Figyeljünk tehát a fokozatosságra, mert én sem nézem le azt, aki 41 fokos lázzal heveri ki az influenzát 3 hét alatt, míg én 1 hét alatt hőemelkedéssel.

Ennek is vannak fokozatai. Nekem is úgy kezdődött hosszú évekig, hogy az elején még tudtam beszélni emberek előtt, ha nehezen is. Már nem tudok. Nem jön ki hang a torkomon, ha kijön is, valami reszkető, artikulálatlan, reszket és elzsibbad a szám széle, a lábaim, a kezem.

Ne dicsekedj itt, inkább örülj, hogy neked ez az egész csak enyhébb formában nyilvánul meg, legalábbis egyelőre. Mert neked sem biztos, hogy mindig így marad. Szóval fogj kicsit vissza, mert attól függetlenül, hogy hasonló problémád van, gőzöd sincs, miről beszélsz.

Kedves Kérdező!

Neked fogalmad sincs,mi az az igazi szociális fóbia,és milyen tünetekkel jár.Nem kívánom senkinek!

Egyébként én nem tapasztalok ilyet,hogy a legtöbben reklámoznák ezt.

Örülj neki,hogy ilyen ügyes vagy,hogy tudsz szerepelni emberek előtt.