Idős korban hogy tudják feldolgozni azt, hogy már nincs sok hátra?

Nem a látszatot tartják fenn, hanem remekül élnek. Miért kellene egy idősebb embernek magába zuhanni és számolni, hogy mennyi van még hátra neki?

A nagyszüleid kihasználják azokat az éveket, amíg még egészségesen kedvükre csinálhatják azt, amit szeretnek.

lehet legbelül már várják mikor lesz végre.

Mert lehet, hogy fiatalosan él, de azért megvan a maguk baja a koruk miatt.

Én ugyan "csak" 60 vagyok, de nem azon töröm a fejem, hogy mennyi idö van még hátra, hanem hogy addig értelmesen használjam fel az idömet.

Még most is tanulok több új dolgot is, a meglévö hobbijaimmal is foglalkozom - többek közt zongorázok, és új darabokat (is) tanulok), elkezdtem nemrég fotózni, stb.

Amíg nem arra várok valahol, hogy mikor halok meg, addig élek és nemcsak vegetálok. Viszont attól sem félek, hogy idövel nem élek tovább, mert sok mindent megéltem, és úgy érzem, már eddig sem volt hiába, és nem volt üres az életem. Viszont a hátralévö éveket is megpróbálom értelmesen eltölteni és nem a halált várni.

Szerintem aki aktív, az nem arra gondol, hogy mennyi ideje van, hanem arra, hogy jelenleg milyen az élete.

Értelek.

Ez az egyik legkomolyabb filozófiai kérdés.

Az élet véges, ez tény.

Nem az számít meddig tart, hanem a tartalma minősége.

Mit választanál? 70 év rabszolga létet, vagy 35 év boldogságot?

20 éves vagy - lehet ( nem kívánom!), hogy egy hét sincs hátra az életedből! Betegség, baleset...

Ők már megéltek 80 évet - te ebben csak reménykedhetsz.

"Törődj velük, gondoskodj szépen a nagyszüleidről, annak nagyon fognak örülni!"

+10

"nagypapám 80 évesen autót vezet járkálnak furdőkbe, nyaralni ide oda, úgy élnek vagyis azt a látszatot tartják fent mintha sokkal fiatalabbak lennének."

szerintem ez akkor lenne igaz ha esténként a kocsmákat, klubokat járnának

fürdőbe menni, vezetni teljesen elfogadható dolog

én 21 vagyok, de valamennyire foglalkoztat a téma, szerintem úgy rossz öregnek lenni, ha valakinek nincsen családja és nem vitte semmire, egyébként nem annyira