Miért nehezebb introvertált személyiségnek lenni?

Azért nehezebb, mert minden amiben felnősz, amit látsz magad körül, az emberek zöme, pont nem ilyen. És te próbálsz ilyenné válni, ami nem vagy.

Én is introvertált vagyok, és nem vágyom arra, aki nem vagyok.

Nekem sincs sok barátom. 3 van, akivel meg tudok beszélni szinte mindent. A többi csak haver (főként osztálytársak) akikkel rendszeresen beszélgetek, de nem olyan sokat és nem érintünk olyan kényes témákat. Ennek ellenére velük is jó a viszonyom és segítünk egymásnak. Nekem elég az a 3 komoly.

De én sem vagyok az a nagymenő, akivel az egész iskola haverkodni szeretne, de én azt gondolom, hogy nem is szeretnék ilyen lenni. Ez az én személyiségem, nekem nincs vágyam több felületes ismerősre.

Ez akaraterő kérdése is szerintem. Ha elhatározod, hogy mostantól beszélgetsz, nyitsz mások felé, akkor többen lesznek. Csak tényleg el kell határozni magad. De szerintem ezért nem kéne megváltoztatni a személyiséged.

Nos az ami maga a kérdés, azt megválaszoltad :) Egyébként az én taktikám (nem tudatosan) az volt, hogy gimiben elkezdtem leszarni a dolgokat, nem rossz értelemben, nem a tanulást meg ilyenek, hanem valahogy sikerült lazább lenni, úgy hogy nem kizárólag arra koncentráltam, hogy a többieknek megfeleljek, hogy népszerű legyek stb. Példa erre egy beszélgetés, már nem koncentráltam arra, hogy feltétlen a másikhoz igazodjon a téma egyszerűen olyan dolgokról beszéltem amik érdekeltek, olyan emberekkel kerültem ezáltal össze akikkel azonos dolgok is érdekelnek. Tehát meg sem próbáltam olyan emberekkel nagy haver lenni akik számomra teljesen érdektelenek voltak, ez nem azt jelenti, hogy velük nem foglalkoztam csak azt, hogy nem akartam gy a barátjuk lenni, hogy ők sem voltak kíváncsiak rám én se rájuk. Aztán a végére ezekkel az emberekkel is jobban kijöttem. Most már ezerszer extrovertáltabb vagyok mint a gimi elején, de nyilván nem én vagyok a legnagyobb dumás, ez egy adott személyiség nem jó szerintem ha annyira megváltoztatod.

18/F

Miquel válaszával ne foglalkozz, gőze nincs a témához.

Az introveltáltság tényleg komoly kihívás, én is barátok és ismerősök nélkül nőttem fel, mert sosem tudtam ellazulni, elvegyülni társaságban, ugyanazok a problémáim, mint neked.

Nekem a munkahely segített feloldódni, hihetetlen sokat jelent olyan kollégákkal együtt dolgozni, akik hasonló érdeklődésűek, mindig van közös téma, sokkal könnyebb feloldódni.

Talán ezt tudom neked is tanácsolni, hogy ne otthon ülős szakmát válassz magadnak, hanem ahol van némi emberi interakció. A munkahely egy természetes közeg, ahol sokkal könnyebb a kommunikáció, ha az együttműködés eleve megköveteli. A személyesebb beszélgetések pedig onnan már könnyen kialakulnak.

És ha majd nem érzed komfortosan magad egy munkahelyen, akkor pedig hagyd ott, sokkal fontosabb a lelki egyensúly megteremtése szempontjából a jó társaság.

31/F

Azért, mert az introvertált személy nem kommunikatív.

A világban pedig ez elég fontos, persze nem létfontosságú.

Majd idővel megváltozol. Ha magadra erőlteted, akkor vagy elk*rvulsz, vagy még sz*rabbul leszel.

Apránként csináld, de azt nem lehet megmondani, hogy konkrétan mit.