A bölcsészek tehetnek arról, hogy náluk keveset kell tanulni?
Nem fogok azzal vitatkozni, hogy kiknek mennyit kell tanulniuk az egyetemen, igen, egy orvosnak biztos többet kell. A kérdés kedvéért tegyük fel, hogy mondjuk a reál tudományuk nehezebbek, mint a bölcsész dolgok, és a bölcsészeknek nem kell annyit tanulniuk.
De ha így van, attól még mért a bölcsészek a hülyék? Úgy értem, nem ők állították össze a tanrendet. Biztos van egy-két ember, aki azért jött oda, mert alacsonyabbnak találta a pontokat, de azért sok helyre 400 fölött kellett teljesíteni. Csak arra akarok kilyukadni, hogy ha valaki azért ment bölcsész szakra, mert őt az a téma érdekli, akkor tanulna érte, amennyit kell. Nem a bölcsész tehet róla, ha mondjuk kevesebbet kell tanulni. Ha valami oknál fogva annyit kellene egy bölcsész szakon tanulni, mint az orvosin, akkor annyit tanulna, hiszen ez érdekli, ezt akarja elérni, és ezért megteszi, amit kell. De ha ennyit kell, ennyit kell, a tanrendet nem ő állította össze.
„A kérdés kedvéért tegyük fel, hogy mondjuk a reál tudományuk nehezebbek, mint a bölcsész dolgok, és a bölcsészeknek nem kell annyit tanulniuk. „
kérdező, tudom, h nem vitázni akarsz, de már ez értelmetlen. egyrészt minden ember más adottságokkal rendelkezik, a másik meg az, h a szakok között is elég nagy különbségek vannak.
rövid válasz a kérdésedre: nem, nem ők tehetnek róla.
„Csak néha találkozom olyan kritikával, hogy a bölcsészek ostobák, mert milyen kevés órájuk van”
igen, és ezt általában vagy frusztrált csak érettségivel rendelkezők, vagy helyesen írni nem tudó, műveletlen, frusztrált reál szakosok mondogatják.
„Krutoj Prianik nevű felhasználó válasza:
Azért a színművészeti más tészta szerintem, oda azért szerintem nem azért megy az ember mert nincs jobb ötlete annál és azért dolgozni még nem akar elkezdeni. „
. fizetés szempontjából a színészek nagy része is csak tengődik, vagy nehezen talál munkát, sztem erre célzott a kérdező.
„Persze csúnya általánosítás tudom, de az eddigi tapasztalataim szerint a hülyébbje még más társaságban is előszeretettel beszél az ugyanazon szakra járó társaival a 18. század filozófusainak gondolatairól vagy egyéb hasonló kaliberű témákról, hogy bizonygassa, hogy ő igenis milyen művelt és, hogy igenis amit tanulnak az mennyire fontos. „
hát vannak h.ülye bölcsészek is, viszont nekem meg az a tapasztalatom, h 90%-ban a reál szakosok kötekednek, miközben nem ismerik a statisztikákat, nem tudják, melyek a bölcsész szakok, és elég durva logikai/helyesírási hibákat vétenek. tényleg nem akarok senkit megbántani, de pl. ezen a fórumon sem láttam még igazán értelmes reál szakost ( legalábbis a bölcsészeket szidók közül).
„A mérnököket (vagy bárki mást) szerintem ez frusztrálja, hogy sokkal de sokkal több munkát fektet a tanulásba mint egy ilyen ember de lehet, hogy mégis megbukik, míg a bölcsész vígan átmegy négyessel.”
a mérnök/orvosisok saját maguk választották meg, hogy melyik szakra akarnak meg, tudták, h kevesebb szabadidejük lesz, mint mondjuk egy andragógia szakosnak, cserébe viszont valószínűleg könnyebben tudnak elhelyezkedni. akkor mit panaszkodnak?
nem akarok nagyon OFFolni, de azért leírom, hátha hasznos lesz a kérdezőnek:
1, Magyarországon általában mindenki utál mindenkit
2, a reál szakosok nagy része kisebbrendűségi komplexusban szenved. kiegyensúlyozott ember nem szid másokat
3, megint elnézést, de a reál szakosok nagy része „hasznos robot” szerintem. ahhoz értenek, amit végeztek, általában jól is keresnek, viszont többségük érzelmi analfabéta, nem képes felfogni a művészeteket, nem együttérző, és igazából minden olyan dolgot haszontalannak tart, amit nem lehet megépíteni.
"kiegyensúlyozott ember nem szid másokat"
Már bocs, de ez nem csak az idézett szövegnek szól, hanem az egész kommentednek.
Van abban igazság, amiket írtál, de ne én legyek már a frusztrált mikor kinevetem a bölcsész ismerősöket mikor:
- teljesen abban a hitben van, hogy mekkora észkombájn, mert az 5 oldalas jegyzetből full ötösre vizsgázott.
- a diploma átvétele után elkezd munkát keresni és úgy csinál, mintha eddig nem tudta, nem mondta volna neki senki, hogy gondok lesznek
- amikor kinevetik akkor azt gondolja, hogy a másik frusztrált meg a többi marhaság, amiket összehordtál....
"kérdező, tudom, h nem vitázni akarsz, de már ez értelmetlen. egyrészt minden ember más adottságokkal rendelkezik, a másik meg az, h a szakok között is elég nagy különbségek vannak."
- Ezzel én is tisztában vagyok, csak meg akartam előzni a kérdést szétoffoló kommenteket.
"rövid válasz a kérdésedre: nem, nem ők tehetnek róla."
- erre akartam felhívni a figyelmet.
"fizetés szempontjából a színészek nagy része is csak tengődik, vagy nehezen talál munkát, sztem erre célzott a kérdező."
-igen, erre gondoltam, köszönöm.- Illetve arra is, hogy ha valakinem csak színházi, de filmes színészként is elképzeli a pályafutását, és van benne igény minőségi filmszerepek elfogadására, akkor sem fog menekülni a pénz elől.
"nem akarok nagyon OFFolni, de azért leírom, hátha hasznos lesz a kérdezőnek:
1, Magyarországon általában mindenki utál mindenkit
2, a reál szakosok nagy része kisebbrendűségi komplexusban szenved. kiegyensúlyozott ember nem szid másokat
3, megint elnézést, de a reál szakosok nagy része „hasznos robot” szerintem. ahhoz értenek, amit végeztek, általában jól is keresnek, viszont többségük érzelmi analfabéta, nem képes felfogni a művészeteket, nem együttérző, és igazából minden olyan dolgot haszontalannak tart, amit nem lehet megépíteni."
Én ennyire nem jelenteném ezt ki, de azt (főleg gimiseknél) itt és máshol tapasztaltam, hogy az irodalmat, történelmet stb. például olyan tárgynak tartják, amit azért találtak ki, hogy a "hülyék is meg tudják tanulni" - mondj általában az, akinek nem megy az irodalom, ami elég érdekes a kijelentése után. Szerintem igenis létezik például nyelvérzék, irodalmi érzék stb., de azt aláírom, hogy a magyartanárok jelentős része rosszul tanít, ez nem vitás. Hál istennek az enyém zseniális volt.
Meg azt vettem észre, hogy valahogy aki a matekot, fizikát stb. érti, az okos gyerek, aki a nyelveket, irodalmat, törit, az már csak "jó képességű". (Cikk is volt a neten, ami ezt kritizálta.) Na meg a pályaválasztás is csak a döntést mutatja meg, azt nem, hogy én pl. mindig szerettem a biológiát is pl. Nem feltétlenül van ilyen reál-humán különbség mindig.
"- teljesen abban a hitben van, hogy mekkora észkombájn, mert az 5 oldalas jegyzetből full ötösre vizsgázott.
- a diploma átvétele után elkezd munkát keresni és úgy csinál, mintha eddig nem tudta, nem mondta volna neki senki, hogy gondok lesznek
- amikor kinevetik akkor azt gondolja, hogy a másik frusztrált meg a többi marhaság, amiket összehordtál...."
1. állítás: 5 oldalas jegyzet, ezek olyan túlzások... 5 oldal a megtanulandó/feldolgozandó dolgok listája. Én tényleg nem akartam itt bizonygatni, hogy ki tanul többet, csak zavart a túlzás. Ha erre válaszolsz, figyelmen kívül fogom hagyni, mert a kérdésem enélkül is megállja a helyét: mit tehet róla a bölcsész, hogy nem kell 8000 puhatestűt latinul is megtanulni? Állítsak össze saját tanrendet?
Egyébként én a suli mellett heti 10 órás nyelvtanfolyamra járok, elértem egy harmadik nyelvvizsgát stb. Aki akar tanulni, az tanul.
2. állítás: ez igaz, erre mondtam, hogy meglepődtem, mikor egy évfolyamtársam harmadévesként megijedt egy cikktől, amiben az volt, hogy a BA-s diploma nem ér semmit. A legtöbb évfolyamtársam nem akar MA-ra menni, de csak most néz után, hogy a BA diploma nem jó semmire. Ez valóban fura.
3. állítás: ez meg maga az, amit cáfolni akarsz, nem állítás.
Én tavaly félig természettudományos, félig bölcsészkaros voltam (az új, fancy tanárképzés keretein belül, angol-biológia szakpárral), de otthagytam.
Lényegében egy oka volt: rájöttem, hogy hiába akarok magamra erőltetni egy olyan szakot, amibe nem tudok mindent beleadni, hiába lenne biztos állásom, még tán jó keresetem is, de ha nem érdekel annyira, hogy vért izzadjak érte, nem akarásnak nyögés lesz a vége; bukdácsoltam, szenvedtem vele, (mármint a biosszal), így aztán otthagytam az egészet, és most újra fogok felvételizni 100% bölcsészként, nem tanárszakra :) (mellesleg már tavaly is kijelentettem, hogy nekem teljesen bölcsészidentitásom van, annak érzem magam :D)
Imádom cukkolni az embereket, hogy ízig-vérig bölcsész vagyok, és a társadalmon fogok élősködni, McDonald's-ban fogok dolgozni, nem tanulok, és átmegyek kettessel, hajnalig bulizok, stb. :)
Persze ezekkel én csak viccelődöm, és másoknak is egyértelművé teszem, hogy ez poén. KELL tanulni a BTK-n is, nem keveset, habár meglehet, hogy a követelmények nem annyira kemények, mint egy orvosi szakon, de a lehetőség ugyan úgy ott van a tanulásra.
Szerintem AKÁRMILYEN szak elkezdésekor azért valamilyen elképzelésünknek illene lennie, hogy mit is akarunk vele kezdeni; egy terv mindig kell, még ha nem is az lesz a végeredmény, amit vártunk.
Na meg, minket már érettségi előtt tájékoztattak, hogy a BA, de még sokszor a BSc fabatkát sem ér. Ráadásul mivel én nyelvész szeretnék lenni, PhD nélkül kb. meg sem szólalhatok a témában, és én ezt tudomásul is vettem.
Egyébként meg bár úgy lenne, hogy 5 oldal jegyzettel átmenni 5-össel... Irodalomból eléggé megfingattak minket, angolszász polkultúra tarol, akkor ott vannak a mindenféle más tárgyak, amikre könyveket kell áttanulmányozni (persze csak ha az ember komolyan veszi, amit csinál, és odateszi magát, tanul) és szerintem ezek már vetekszenek több száz faj rendszerezésének megtanulásával latinul, ám míg mondjuk egy mérnöki szakon a matekot, fizikát nem elég megtanulni, érteni is kell, ott egy bölcsész elvérezne, az ilyen humán tárgyakat meg be lehet magolni. De itt is van olyan, amit egy reálos a büdös életbe nem tudna teljesíteni 5-ösre, mondjuk mit tudom én, az íráskészség: valaki vagy tud jól fogalmazni, vagy nem, érzék kell hozzá, arról nem is beszélve, hogy egyik csoporttársamnak legdurvább tárgya volt.
Na meg sok jogász például nagyon gyenge matekból, ők egy matek- vagy fizikatudást igénylő szakot nem tudnának megcsinálni, míg a jogi kar mindenkinek a top kategóriába tartozik nehézség szempontjából.
Végeredményben, egy orvosi vagy mondjuk ilyen mérnöki szakokkal szerintem egy bölcsészet összehasonlíthatatlan. Azért ott a követelmények tényleg nagyon magasak, és több időt kell tanulásra fordítani, mint egy BTK-s kettesért.
(HABÁR :P kutatások alapján a nyelvtanulás pozitív, kimutatható változásokat idéz elő az agyban, míg a legkeményebb szakokon lévő hallgatók körében nem tapasztalható ilyesmi – nyest.hu-n van erről egy cikk)
És akkor ez még csak egy nyelvszak volt, mi lenne egy reálossal kínai vagy japán szakon. :) Azok aztán a „KÖNNYŰ” bölcsészszakok, nem? :D Azt mondják, ezeken még nem elég maga a nyelv, művtörin úgy szétcsapnak, ha csak látják rajtad a bizonytalanság legapróbb jelét, hogy öröm nézni.
De mondjuk magyaron jó sokat kell olvasni, ami megint csak egy időigényes feladat, nem biztos, hogy ők lesznek a bulik királyai. Plusz ha magyar, akkor nem csak irodalom, de ismét nyelvészet is, ami meg egy explicit tudomány, kéremszépen, úgy működik, mint a fizika, biológia vagy akármelyik természettudományos tárgy: objektív leírások, bizonyítások, megfigyelések, kísérletek, példák, „egyenletek” (áh, imádom :P). Töri szakosokat is imádják apró betűs részekkel szívatni, ott meg a szigorlatokról hallottam úgy, hogy a beledet is ki kell dolgozni egy 3-asért.
Itt tényleg azon múlik minden, hogy ki, mennyire veszi komolyan. A lézengőket a bölcsészkaron sem túlzottan díjazzák, én is ismertem ilyeneket, de ők vagy lemorzsolódnak, vagy a tanárok kicsinálják őket, vagy átvészelik mindezt, és 1,99999-es átlaggal átcsúsznak.
Meg egyszerűen ki, mihez ért.
Úgy meg nem érdemes csinálni egy képzést, hogy áttaszigálom magam kettessel, aztán majd lesz valami a BA-s diplomámmal.
Előző vagyok.
Még annyit, hogy szerintem az emberek többsége azt hiszi, hogy a bölcsészek bemennek órákra (ha bemennek), és akkor elbeszélgetünk az élet nagy dolgairól, filozofálunk, kacarászunk, játszunk kicsit. Holott egy bölcsészetTUDOMÁNYI karon is komoly munka folyik, csak az utca embere ebbe nem lát bele.
(Először valami „művészi andalgáshoz” akartam hasonlítani a bölcsészetet, de nem merek már ilyeneket kijelenteni. Amióta zenét tanulok, el kell ismernem, hogy a művészetek elméleti részei is olyan tudományok, hogy le a kalappal, ráadásul azokhoz meg akármilyen tanulás kevés, adottság kell. Csak megint mi van: az átlag azt hiszi, hogy csak ügyesen kell püfölni a billentyűket, vagy jól kell lefogni a húrokat és kész a zene. AHA... hogyne :P)
Utolsó:kérlek a haszontalanra mondanál még példát? Mindenki a szabad bölcsészettel jön. Mit szülsz pl. a fent említett nyelvészethez?
"(HABÁR :P kutatások alapján a nyelvtanulás pozitív, kimutatható változásokat idéz elő az agyban, míg a legkeményebb szakokon lévő hallgatók körében nem tapasztalható ilyesmi – nyest.hu-n van erről egy cikk) "
Linkelnéd, légy szíves?
Köszönöm a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!