A bölcsészek tehetnek arról, hogy náluk keveset kell tanulni?

„A kérdés kedvéért tegyük fel, hogy mondjuk a reál tudományuk nehezebbek, mint a bölcsész dolgok, és a bölcsészeknek nem kell annyit tanulniuk. „

kérdező, tudom, h nem vitázni akarsz, de már ez értelmetlen. egyrészt minden ember más adottságokkal rendelkezik, a másik meg az, h a szakok között is elég nagy különbségek vannak.

rövid válasz a kérdésedre: nem, nem ők tehetnek róla.

„Csak néha találkozom olyan kritikával, hogy a bölcsészek ostobák, mert milyen kevés órájuk van”

igen, és ezt általában vagy frusztrált csak érettségivel rendelkezők, vagy helyesen írni nem tudó, műveletlen, frusztrált reál szakosok mondogatják.

„Krutoj Prianik nevű felhasználó válasza:

Azért a színművészeti más tészta szerintem, oda azért szerintem nem azért megy az ember mert nincs jobb ötlete annál és azért dolgozni még nem akar elkezdeni. „

. fizetés szempontjából a színészek nagy része is csak tengődik, vagy nehezen talál munkát, sztem erre célzott a kérdező.

„Persze csúnya általánosítás tudom, de az eddigi tapasztalataim szerint a hülyébbje még más társaságban is előszeretettel beszél az ugyanazon szakra járó társaival a 18. század filozófusainak gondolatairól vagy egyéb hasonló kaliberű témákról, hogy bizonygassa, hogy ő igenis milyen művelt és, hogy igenis amit tanulnak az mennyire fontos. „

hát vannak h.ülye bölcsészek is, viszont nekem meg az a tapasztalatom, h 90%-ban a reál szakosok kötekednek, miközben nem ismerik a statisztikákat, nem tudják, melyek a bölcsész szakok, és elég durva logikai/helyesírási hibákat vétenek. tényleg nem akarok senkit megbántani, de pl. ezen a fórumon sem láttam még igazán értelmes reál szakost ( legalábbis a bölcsészeket szidók közül).

„A mérnököket (vagy bárki mást) szerintem ez frusztrálja, hogy sokkal de sokkal több munkát fektet a tanulásba mint egy ilyen ember de lehet, hogy mégis megbukik, míg a bölcsész vígan átmegy négyessel.”

a mérnök/orvosisok saját maguk választották meg, hogy melyik szakra akarnak meg, tudták, h kevesebb szabadidejük lesz, mint mondjuk egy andragógia szakosnak, cserébe viszont valószínűleg könnyebben tudnak elhelyezkedni. akkor mit panaszkodnak?

nem akarok nagyon OFFolni, de azért leírom, hátha hasznos lesz a kérdezőnek:

1, Magyarországon általában mindenki utál mindenkit

2, a reál szakosok nagy része kisebbrendűségi komplexusban szenved. kiegyensúlyozott ember nem szid másokat

3, megint elnézést, de a reál szakosok nagy része „hasznos robot” szerintem. ahhoz értenek, amit végeztek, általában jól is keresnek, viszont többségük érzelmi analfabéta, nem képes felfogni a művészeteket, nem együttérző, és igazából minden olyan dolgot haszontalannak tart, amit nem lehet megépíteni.

"kiegyensúlyozott ember nem szid másokat"

Már bocs, de ez nem csak az idézett szövegnek szól, hanem az egész kommentednek.

Van abban igazság, amiket írtál, de ne én legyek már a frusztrált mikor kinevetem a bölcsész ismerősöket mikor:

- teljesen abban a hitben van, hogy mekkora észkombájn, mert az 5 oldalas jegyzetből full ötösre vizsgázott.

- a diploma átvétele után elkezd munkát keresni és úgy csinál, mintha eddig nem tudta, nem mondta volna neki senki, hogy gondok lesznek

- amikor kinevetik akkor azt gondolja, hogy a másik frusztrált meg a többi marhaság, amiket összehordtál....

Én tavaly félig természettudományos, félig bölcsészkaros voltam (az új, fancy tanárképzés keretein belül, angol-biológia szakpárral), de otthagytam.

Lényegében egy oka volt: rájöttem, hogy hiába akarok magamra erőltetni egy olyan szakot, amibe nem tudok mindent beleadni, hiába lenne biztos állásom, még tán jó keresetem is, de ha nem érdekel annyira, hogy vért izzadjak érte, nem akarásnak nyögés lesz a vége; bukdácsoltam, szenvedtem vele, (mármint a biosszal), így aztán otthagytam az egészet, és most újra fogok felvételizni 100% bölcsészként, nem tanárszakra :) (mellesleg már tavaly is kijelentettem, hogy nekem teljesen bölcsészidentitásom van, annak érzem magam :D)

Imádom cukkolni az embereket, hogy ízig-vérig bölcsész vagyok, és a társadalmon fogok élősködni, McDonald's-ban fogok dolgozni, nem tanulok, és átmegyek kettessel, hajnalig bulizok, stb. :)

Persze ezekkel én csak viccelődöm, és másoknak is egyértelművé teszem, hogy ez poén. KELL tanulni a BTK-n is, nem keveset, habár meglehet, hogy a követelmények nem annyira kemények, mint egy orvosi szakon, de a lehetőség ugyan úgy ott van a tanulásra.

Szerintem AKÁRMILYEN szak elkezdésekor azért valamilyen elképzelésünknek illene lennie, hogy mit is akarunk vele kezdeni; egy terv mindig kell, még ha nem is az lesz a végeredmény, amit vártunk.

Na meg, minket már érettségi előtt tájékoztattak, hogy a BA, de még sokszor a BSc fabatkát sem ér. Ráadásul mivel én nyelvész szeretnék lenni, PhD nélkül kb. meg sem szólalhatok a témában, és én ezt tudomásul is vettem.

Egyébként meg bár úgy lenne, hogy 5 oldal jegyzettel átmenni 5-össel... Irodalomból eléggé megfingattak minket, angolszász polkultúra tarol, akkor ott vannak a mindenféle más tárgyak, amikre könyveket kell áttanulmányozni (persze csak ha az ember komolyan veszi, amit csinál, és odateszi magát, tanul) és szerintem ezek már vetekszenek több száz faj rendszerezésének megtanulásával latinul, ám míg mondjuk egy mérnöki szakon a matekot, fizikát nem elég megtanulni, érteni is kell, ott egy bölcsész elvérezne, az ilyen humán tárgyakat meg be lehet magolni. De itt is van olyan, amit egy reálos a büdös életbe nem tudna teljesíteni 5-ösre, mondjuk mit tudom én, az íráskészség: valaki vagy tud jól fogalmazni, vagy nem, érzék kell hozzá, arról nem is beszélve, hogy egyik csoporttársamnak legdurvább tárgya volt.

Na meg sok jogász például nagyon gyenge matekból, ők egy matek- vagy fizikatudást igénylő szakot nem tudnának megcsinálni, míg a jogi kar mindenkinek a top kategóriába tartozik nehézség szempontjából.

Végeredményben, egy orvosi vagy mondjuk ilyen mérnöki szakokkal szerintem egy bölcsészet összehasonlíthatatlan. Azért ott a követelmények tényleg nagyon magasak, és több időt kell tanulásra fordítani, mint egy BTK-s kettesért.

(HABÁR :P kutatások alapján a nyelvtanulás pozitív, kimutatható változásokat idéz elő az agyban, míg a legkeményebb szakokon lévő hallgatók körében nem tapasztalható ilyesmi – nyest.hu-n van erről egy cikk)

És akkor ez még csak egy nyelvszak volt, mi lenne egy reálossal kínai vagy japán szakon. :) Azok aztán a „KÖNNYŰ” bölcsészszakok, nem? :D Azt mondják, ezeken még nem elég maga a nyelv, művtörin úgy szétcsapnak, ha csak látják rajtad a bizonytalanság legapróbb jelét, hogy öröm nézni.

De mondjuk magyaron jó sokat kell olvasni, ami megint csak egy időigényes feladat, nem biztos, hogy ők lesznek a bulik királyai. Plusz ha magyar, akkor nem csak irodalom, de ismét nyelvészet is, ami meg egy explicit tudomány, kéremszépen, úgy működik, mint a fizika, biológia vagy akármelyik természettudományos tárgy: objektív leírások, bizonyítások, megfigyelések, kísérletek, példák, „egyenletek” (áh, imádom :P). Töri szakosokat is imádják apró betűs részekkel szívatni, ott meg a szigorlatokról hallottam úgy, hogy a beledet is ki kell dolgozni egy 3-asért.

Itt tényleg azon múlik minden, hogy ki, mennyire veszi komolyan. A lézengőket a bölcsészkaron sem túlzottan díjazzák, én is ismertem ilyeneket, de ők vagy lemorzsolódnak, vagy a tanárok kicsinálják őket, vagy átvészelik mindezt, és 1,99999-es átlaggal átcsúsznak.

Meg egyszerűen ki, mihez ért.

Úgy meg nem érdemes csinálni egy képzést, hogy áttaszigálom magam kettessel, aztán majd lesz valami a BA-s diplomámmal.

Előző vagyok.

Még annyit, hogy szerintem az emberek többsége azt hiszi, hogy a bölcsészek bemennek órákra (ha bemennek), és akkor elbeszélgetünk az élet nagy dolgairól, filozofálunk, kacarászunk, játszunk kicsit. Holott egy bölcsészetTUDOMÁNYI karon is komoly munka folyik, csak az utca embere ebbe nem lát bele.

(Először valami „művészi andalgáshoz” akartam hasonlítani a bölcsészetet, de nem merek már ilyeneket kijelenteni. Amióta zenét tanulok, el kell ismernem, hogy a művészetek elméleti részei is olyan tudományok, hogy le a kalappal, ráadásul azokhoz meg akármilyen tanulás kevés, adottság kell. Csak megint mi van: az átlag azt hiszi, hogy csak ügyesen kell püfölni a billentyűket, vagy jól kell lefogni a húrokat és kész a zene. AHA... hogyne :P)