Titeket mennyire zavar az, ha valaki keveset árul el magáról?
Nyilván nem barátságról van szó, mert ott azért jogosan elvárható, hogy megnyíljunk egymásnak, hanem mondjuk munkatársakról vagy akikkel valamiért több időt kell eltöltened.
Én ilyen vagyok. Mindenkivel kedvesen és tisztelettudóan viselkedek, de eléggé introvertált vagyok, valamint megtanultam már, hogy jobban járok, ha magamról minél kevesebbet árulok el. Nyilván, ha kérdeznek válaszolok, de magamtól nem kezdem el mondani, hogy mit érzek, mi a véleményem, mit csináltam hétvégén, mit olvasok, mik a hobbijaim.
Ha valaki esetleg közelebb akarna kerülni hozzám, annak zöld utat adok, de egy átlag kollégának szerintem felesleges ismernie.
nem zavar, én is introvertált vagyok
és cs akkor árulok el valami fontosat magamról, ha kérdeznek, érdeklődnek a dolog iránt.
attól függ.
ha kérdezek hétköznapi dolgokat és csak válaszolgat de soha nem kérdez vissza,azt általában kukának,vagy bunkónak tartom.
mert a részemről az egy figyelmesség,ha beszélgetést kezdeményezek és ha nem értékeli minimális szinten sem ezt a gesztust,akkor bizony kuka.
szerencsére ilyen szinten bereccsent gyereket csak 1et ismerek,de ő néha simán úgy el van varázsolva,hogy ha felhívom,felveszi a telefont és nem szól bele.
ha meg kérdezem,hogy-ott vagy?az anyádat már!-igen persze itt vagyok.
Én is ilyen vagyok, ezért én örülök is, ha valaki nem nagyon akar magáról sokat elárulni. Ilyenkor általában azt várják, te is mesélj magadról, de hozzád hasonlóan én sem szívesen árulok el magamról bármit is.
Akinek nem tetszik, annak lehet kibeszélnie a hátam mögött nyugodtan. Az én munkahelyemen úgyis mindenki azt csinálja, nem igazán érdekel, mit gondolnak. Csak azt szeretném, hogy békén hagyjanak, hadd végezzem a dolgomat. :D
6#
Szerintem ez csak akkor bunkóság, ha direkt egymás megismerése céljából jövünk össze. Pl. ha randizok egy csajjal, vagy ráírok chaten, és nem kérdez vissza, az bunkó. Főleg ha még fel is van háborodva, mikor szó nélkül kilépek. Ha viszont nincs kedvem beszélgetni, és mégis valaki odajön, annak én is röviden válaszolgatok, nem kérdezek vissza, nem gerjesztem a beszélgetést, hiszen nem akarok beszélgetni.
6-os válaszoló vagyok. :)
Persze, ha az ember direkt azért találkozik valakivel, hogy beszélgessenek vagy ismerkedjenek, az más. Akkor én is szívesen beszélek magamról, hisz nyilván van valami közös bennem és a másikban, ha már találkozom vele.
De pl. munkahelyen én nem szívesen barátkozok. Nagyon kilógok a sorból, feleslegesnek tartom hogy egymást fárasszuk a többiekkel. Meg hát, elég kellemetlenül érzem magamat ha szocializálódnom kell ilyen helyeken.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!