Miért pont a bölcsészeket szidják, hogy keveset kell tanulniuk?

#20

Ha szerencsés az illető, akkor abból él, hogy fest, megrendelésre. Tehát otthon, vagy műteremben dolgozik, esetleg oktat, szakköröket vezet...

19-es, a számok nem zavarnak, ugye? Az a helyzet ugyanis, hogy egészen pontosan lehet tudni, hogy mennyire lehet elhelyezkedni bölcsészdiplomával. Gyakorlatilag pontosan ugyanolyan eséllyel, mint mérnökivel. És a nem diplomás munkát végzők aránya is egészen hasonló a bölcsészek és a mérnökök között.

[link]

Szóval ahogy korábban is írtam (3., 7.) az ostobaság és az előítéletek felgerjesztésével van csak dolgunk, amit abszolút nem támasztanak alá a tények. Vicces különben, hogy pont a természettudományos gondolkodást bőszen lobogtató emberek azok, akik tesznek a számokra. Ők akkor is utálják a bölcsészeket, és kész.:)

Szerintem a válaszokból nagyon jól lejön az a sztereotípia, aminek a bölcsészeket beállították. Mert úgy állítják be őket, mint valami haszontalan kocsmatöltelékek, akik csak elviszik az adófizetők vagy a szüleik pénzét éveken keresztül, amíg szétbulizzák az agyuk, hogy utána munkanélküliek legyenek. És éppen ennek be is dőlnek az emberek, a gyűlölet leginkább innen gyökeredzik.

Csak éppen mondjuk ezek a lenéző mérnökök, stb. nem gondolnak arra, hogy a tankönyveiket valaki lefordította, utána valaki megszerkesztette, aztán jobb esetben lektorálta. Ha külföldön baleset éri őket, gyerekük születik, meghal valakijük, akkor minden hivatalos dokumentumot bölcsészek állítanak ki nekik itthon. Ha egy konferencián valaki nem beszéli az adott nyelvet, akkor tolmácsolnak nekik, a cégek szerződéseit lefordítják. Ha külföldi országban járnak egy idegenvezető mutatja be nekik a várost. Valaki tanítja a gyerekeiket a saját nyelvük helyességére, a történelmükre, gyökereikre, politikai ideológiák hátterére, idegen nyelvekre. A külföldi munkatársaikat valaki tanítja magyarul, hogy tudjanak kommunikálni velük. A TVben a külföldi műsorokat valaki lefordítja, a műsorokat valaki szerkeszti, a magyar műsorok szövegét pedig valaki megírja. Ugyanez igaz a számítógépes játékokra, könyvekre, cikkekre. Érdekes megnézni, hogy hányan panaszkodnak egy gyorsan kiadott könyvnél, ami tele van helyesírási hibákkal, mert egyszerűen nem volt idő lektort alkalmazni. Felesleges lett volna annak az embernek a munkája?

A szótárakat összeállították valakik, amit a nyelvtanulók napi szinten használnak, és mivel minden élő nyelv szókincse folyamatosan változik, ezért folyamatos fejlesztésekre is szükség van. Ugyanúgy, folyamatosan új nyelvkönyvek jelennek meg, mert időnként már elavulnak a régiek. A feladatokat, nyelvtani magyarázatokat valaki ugyanúgy megírja, a fonetikai átírásokat valaki összeállítja, a végén szintúgy szerkesztő és lektor dolgozik a könyvön. És akkor a hanganyagokról, tanulást elősegítő eszközökről nem is beszéltünk.

Ha ezek az emberek betegek és kiváltanak egy gyógyszert a betegtájékoztatót valaki lefordította, illetve többek között az összes kutatási anyagot is, ami az adott gyógyszerhez kapcsolódik. A telefonos applikációkat szintúgy. Az utcai kiírásokat, figyelmeztetéseket is valaki lefordította más nyelvekre, hogy a turisták ne vesszenek el vagy ne kerüljenek bajba. De nem csak befelé működik ez. Magyar irodalmi művek juthatnak el külföldre a fordítóknak köszönhetően.

És akkor az SSC szektorról nem is esett szó, amikor külön a fent nevezett bölcsészeket keresik meg, hogy IT, HR és pénzügyi munkákat végezzenek, csak beszéljenek különleges nyelveket, és betanítják őket bármire ingyen.

Szóval semmirekellők, mint tudjuk. Szerintem abban sincs szégyen ha valaki nem a szakmájában helyezkedik el, mivel rengeteg a munkanélküli, és köztudottan a diplomás munkanélküliek elhelyezkedési esélye sokkal magasabb, tehát mégse volt kidobott idő az a 3-5 év (de ahogy az előző válaszoló is írta, a statisztikai adatok alapján nem állnak olyan rosszul a bölcsészek az elhelyezkedéssel). Egyébként ez nem feltétlen a "bölcsészet" sajátsága, közgazdász, agrármérnök ismerőseim sem tudtak szakmán belül elhelyezkedni, ugyanúgy asszisztensek lettek egy irodában, pedig nem a leggyengébb bukdácsoló diákokról volt szó.

Én idegennyelvi szakra jártam, ahhoz képest, hogy azt hallottam, hogy milyen laza az egyetem, nem kell bejárni (ami sok más helyen igaz), addig nálunk szinte majdnem minden óra gyakorlat volt, és 3 hiányzás után búcsút mondhattál a tárgynak. Bulizós diákok pedig mindenhol vannak, gyógyszerész ismerősöm is volt, aki nem tudott elhelyezkedni, mert 10 évbe telt befejezni az egyetemet...

Szóval ezeknek az embereknek üzenem, hogy gondolkozzanak el azon, hogy tényleg nem ér el hozzájuk a bölcsészek munkája semmilyen formában? Nem olvasnak könyveket, nem néznek fél órára sem TVt este vagy kora reggel? Nem töltenek le feliratos vagy szinkronos filmeket, stb.?

Meg talán mindenki döntse el, hogy miért is olyan savanyú a szőlő és minek ez a modern boszorkányüldözés? Ennyi erővel lehetne kampányolni mondjuk a tengerbiológusok ellen is, mivel a földrajzi elhelyezkedésből következően 100%, hogy nem fognak itthon elhelyezkedni...

"Ha a művelt, az liberalista, alkoholista, kicsapongó, drogos bunkót jelent, akkor valóban igen műveltek voltak."

Ehhez hozzáfűznék annyit, hogy az egyetemisták jó részére igaz ez az állítás.

"Ehhez hozzáfűznék annyit, hogy az egyetemisták jó részére igaz ez az állítás."

Bizonyos részei igen, de a bölcsészek között messze magasabb a drogosok és libsik aránya, mint más karokon.

Szerintem abból adódik a legnagyobb probléma, hogy az átlag ember úgy képzeli el egy bölcsész hallgató hétköznapját, hogy mi bemegyünk a campusra, ott beszélgetünk, elfilozofálgatunk az élet nagy dolgairól, vihorászunk, játszunk, lazítunk, berúgunk a tanárainkkal, drogozunk, aztán hazamegyünk, másnap pedig ugyan ez. Vizsgára meg felkészülünk pár oldalnyi jegyzetből, és átmegyünk jó jegyekkel.

Hát nem véletlenül találták ki, hogy a kar neve bölcsészetTUDOMÁNY legyen. A bölcsészszakokon is komoly munka folyik, és bizony, sokat kell tanulni, nem adják ingyen ott sem a diplomát.

Én is nyelvi szakot végeztem, de rengeteg ismerősömről tudnék mesélni, hogy mit össze güriztek éjszakákon át egy-egy történelem szigorlatra, magyarosoknak rengeteg olvasmány, az irodalomnak is komoly elmélete van, nem beszélve a nyelvészetről (ami nekem több ponton is hasonlít inkább valami természettudományra, mint ilyen „szubjektív andalgásra”)

Vagy ott vannak mondjuk a kínai-japán szakok. Na, azt ne mondja nekem valaki, hogy ezeket olyan könnyű elvégezni, hiszen bölcsészszakok... Nem elég, hogy ott a nyelv tanulása is rendesen leköti az embert, még a sallangtárgyakkal is megszívatják a hallgatókat.

Arról nem is beszélve, hogy egy kínai vagy japán nyelvet beszélő, kultúrájukat ismerő, diplomás ember összehasonlíthatatlan előnyben van egy másik, hasonló képzettségű jelentkezővel szemben, aki mondjuk csak angolul tud. Valaki írta is előttem, hogy százszor inkább betanítják neki a munkát ingyen, mert a nyelvtudás, pláne ha több is van, és van köztük itthon ritkán fellelhető nyelv, kincset érhet. Na persze, ebből sem kell sok, hiszen mivel nem gyakoriak, igény sincs rájuk túl nagy.

Szerintem a művészeti szakok is eléggé le vannak nézve, (mondjuk én csak a zenét ismerem, de úgy sejtem, más művészetek is hasonlóak,) mert sokaknak fingjuk nincs róla, hogy a zeneelmélet milyen bonyolult, ámde logikus tudomány, vagy hogy a zenének is van történelme, vannak jeles alakjai, ezeket szintén meg kell tanulni – és még csak azután jön a fekete leves: a zenészek világában soha sem lehetsz valaki, ha nincs tehetséged és nem fektetsz bele iszonyatosan sok időt és munkát a gyakorlásba.

Plusz, őszintén szólva, fogalmam sincs, mit kezdhet egy matematika vagy egy fizika BSc diplomás magával. Nem tudom, hogy ők hová helyezkedhetnek el, de attól még nem kezdem el rögtön ócsárolni ezeket a szakokat. Vannak TTK-s ismerőseim, akiket kicsit „helyre kellett tenni”, hogy milyen érdekes, hogy ők a nagy explicit tudományukkal olyan illogikus kijelentéseket tesznek, amik szerintem nem méltók egy természettudományos gondolkodásmódjához.

Arról nem is beszélve, hogy ők maguk mondják, hogy „Egy mérés nem mérés”, ennek ellenére sok TTK-s egyetlen bölcsészkaros ismerőse alapján messzemenő következtetéseket von le rólunk.

Való igaz, hogy nincs szükség ennyire sok bölcsészre, de annyira meg nem kéne lenézni ezeket a szakokat, hogy rögtön ráakasszunk ilyen címkéket mint „büfészak” vagy „ruhatárszak”.

A bölcsészettudományokra is igaz, hogy lényegében azért jöttek létre, amiért a minden más tudomány, hogy kutassuk, megismertessük, magyarázatot adjunk a körülöttünk lévő világra, majd pedig ezt a tudást hasznosítsuk is, amiben csak lehetséges. A biológusok, vegyészek, fizikusok mondjuk szerencsésebb helyzetben vannak, mert ők közvetlenül az emberiség szolgálatába tudják állítani a kutatásaikat. Egy történelemszakos meg akkor érezheti magát hasznosnak, ha mondjuk a TV-ben kikérik a véleményét egy témával kapcsolatban. Viszont a történelem ismerete rendkívül fontos ahhoz, hogy megértsük a jelen világot, és hogy ne ismételjük meg a múlt hibáit. A töri ismeretei is hasznosíthatók a jelenben.

Én mint „nyelvészkezdmény”, majd milyen hasznos dolgot tehetek azzal, hogy bizonyos nyelvi jelenségeket magyarázattal támasztok alá? Hát közvetlenül valóban semmilyet. De közvetetten mondjuk egy nyelvész, legalábbis az én véleményem szerint, határozottan jobban tud idegennyelveket tanítani – már ha vannak megfelelő, tanításhoz szükséges kompetenciái. Egy nyelvész mindenbe bele tud szólni, ahol kimondott szavak hangzanak el, és leírt szavak olvashatók, nem számít, hogy az ilyen más tudományhoz kapcsolódik. Ez is bölcsészettudomány…