Egy férfi soha ne sírjon! Erről a kijelentésről mi a véleményetek?

"A pszichológiát bölcsészkarokon tanítják...

Tehát a pszichológus bölcsész."

A Műegyetemen is tanítanak pszichológiát, akkor a pszichológus mérnök is?

Kérdező, attól mert te a parketta IQ szintjét ütöd meg, még nem kéne ezt reklámozni, sem pedig ilyen provokatív, nyilvánvalóan kitalált kérdést kiírni.

Az ember egy érző lény. Ha te undorodsz attól, ha egy férfi sír, akkor keress egy érzéketlen alfa hímet a számodra. Utána meg majd az lesz a problémád, és azért siránkozol mindenkinek, mert "hideg, érzéketlen, nem foglalkozik velem". Dunát lehetne rekeszteni az ilyen idiótákból, már bocs.

Szóval ne sírjon akkor sem, ha pl meghal az édesanyja? Már bocs, én fiú létemre sokszor sírtam, és jó volt magamból kiadni a fájdalmat. Sírtam akkor is eléggé, amikor a nagymamám meghalt.

Nem az tesz valakit erőssé, hogy egy érzéketlen robottá válik. Ha ez a kérdés igaz, akkor nagyon ferde értékrended lehet, és ajánlok egy jó pszichológust, mert így az életben soha senkid nem lesz.

Szóval neked jobb az, ha valaki soha, még halálesetnél sem sír, ehelyett lelkileg tönkremegy, összeroskad, mert már nem bírja ezt a terhet? Ilyen felfogással nem csodálom, hogy normális fiú/férfi nem áll veled szóba.

Látom a lepontozás nagyon megy.

De most a te "elméleted" szerint:

- ne sírjon ha meghal valakije

- ne sírjon ha trauma, vagy valami súlyos dolog éri

- ne sírjon, ha élete szerelme elhagyta

stb.

Ezeket CSAK AKKOR várhatod el mástól, ha te is képes vagy rá. Képes lennél nem sírni, ha pl édesanyád meghal? Képes lennél nem sírni, ha életed szerelme otthagy a francba téged? Képes lennél nem sírni, ha valami súlyos trauma ér és összeomlasz lelkileg?

Ugye, hogy nem. A férfi is ember, nem egy gép. Hozzád hasonló lányokból sajnos sok van, akiknek semmi sem jó. Nem jó, ha a fiúja sír, "mert az milyen lányos nem férfias", és nem jó, ha nem sír, mert "milyen hideg érzéketlen bunkó". Hidd el, láttam már ilyeneket, és számtalanszor feszegették az ilyenek a pofonládát. (képletesen)

Szerintem te valami tündérmesén nevelkedhettél fel, hogy a királyfi sosem sír, blablabla. Tudod, az élet nem erről szól, és elvárni valakitől, hogy ne legyenek érzelmei, mert neked az számít a normálisnak, az elég nagy személyiségi és lelki torzulás. Szerintem gondolkodj el ezen.

A pszichológia pedig tudomány. Ha tetszik, ha nem.

"Egyébként abszurd, hogy a sírás az egyetlen módja a gyászolásnak és a figyelem másra terelésre ennyire nem játszik. Kinek jó az, ha egy szeretted halála miatt emészted magad? Mi értelme?"

Okostojás arról még nem hallottál, hogy GYÁSZOLNAK az emberek, mert az illető, aki elhunyt, már nincs többé? Hogy hiányzik nagyon nekik? Hogy fáj a szívük érte? Miért mi lenne a "helyes" szerinted? Álljanak némán mint valami szobrok, aztán ennyi? Tudod te mi az a gyász?

A temetés pont azt jelenti, hogy végső és fájdalmas búcsút vesznek az elhunyttól. Ha neked a temetésen való sírás

figyelemelterelés akkor csak szánni tudlak.

"Mire jó, hogy emészted magad?"

Most tényleg ŐSZINTÉN. Ha neked egy nagyon szeretett hozzátartozód meghal, akkor mit csinálsz? Vonsz egyet a válladon és az élet megy tovább? Istenem....