Egy férfi soha ne sírjon! Erről a kijelentésről mi a véleményetek?
Szerintem sírjanak a nők, azért gyengébbik nem. A férfi legyen kemény, mint Krupp és az Ő nemes acélja.
A véleményem erről a kérdésről ugyan telesen biztos, de kíváncsi vagyok mások véleményére is.
Sok dologról lemaradsz, ha így állsz hozzá az élethez.
Csak nehogy túl későn jöjj rá.
"rosszul működő emberek"
Működő? Kikérem magamnak...
"ha nincs érzelem nincs háború"
WRONG!!! Neked, jogásznak kéne a legjobban tudnod, hogy háborúk épp hogy nem az érzelmek miatt vannak. Az ember ANYAGI ÉRDEKBŐL!!! indít háborút. Pl. terület kell neki, nyersanyag, vagy épp gyarmat.
Ennyi erővel implementáltass magadba egy alaplapot, Intel i7 procival, 8 GB RAM-mal, 2 TB HDD-vel, stb. Legfeljebb majd leselejteznek, ha már elavult modell leszel.
ma 01:24
Ha már képzelet a rossz is csak képzeletben van, tehát relatív kinek mi a rossz? Bizonyos szempontból rosszabbak vagyunk, de a jövőben rendelkezhetünk olyan tudással amivel megjavíthatjuk magunkat, akár genetikailag.
Az állam egy képzeletbeli valami és nincs megcáfolhatatlan definíciója, mégis azt aktorom ezzel kifejezni, hogy a közösség szolgáld és ne a saját érdekeidet, persze ha az első kész mehet a másik is, de a sorrend nem feledhető.
Trollnok
Elfogadom a véleményed, de az enyém ettől nem változik, milyen pszichológiai problémát látsz, csak kíváncsiságból?
ma 01:31
A te véleményedet is elfogadom, de nem valami szép a megfogalmazás.
ma 01:42
Hát én épp nem így látom ezt, a háború szerintem és Carl Schmitt szerint politikák között dúl. A politikához eszme kell a politikához meg érzelem, minél erősebb a 2 eszme annál durvább a háború, ha nincs érzelem nincs eszme így nincs háború.
Az érdek is érzelmi inditatású, mert ugye szeretném vagy akarom azt a dolgot és a szavak mögött az érzelem...
Kedves gép barátom. Ha már szóba jött az eszme, aminek annyira ellene vagy, hadd áruljam el, hogy a te nézeted szintén egy eszme, az általad hozott példák számodra eszmei értékkel bírnak. Ergo önmagadnak mondasz ellent.
De jó, süllyedjünk le a gépek szintjére. Nekem nem lesz nehéz, programtervező informatikus vagyok, elég jó az algoritmikus gondolkozásom. Ugye a gépek árammal működnek, amit elő kell állítani nyersanyagból. Ha te ebből a nyersanyagból hiányt szenvedsz, képtelen leszel működni, egy semmit sem érő, cselekvésképtelen vasdarab leszel. Egy másik gépnek/gépcsoportnak viszont van belőle bőven. Ha rossz a szoftvered, akkor leszel olyan hülye, hogy meghalj a készlethiányban. Ha pedig jó a szoftvered, megpróbálod a te saját, vagy a te gépcsoportod érdekét nézni (az államét, amit szolgálsz), és megtámadod a másik csoportot, hogy fenn tudjatok maradni. A készlet megszerzése a ti ÉRDEKETEK!!! És nem azért indítottál háborút, mert "jaj, annyira tetszik az a nyersanyag, olyan jó érzés lenne, ha még több lenne belőle".
Ezt te is ki tudod próbálni. Ne egyél 2 napig semmit sem.
"A te véleményedet is elfogadom, de nem valami szép a megfogalmazás."
Mégis csak vannak érzéseid? A szépség egy érzés, hogy ez téged zavar, szintén egy érzés. Hoppá...
ma 02:00
Ember vagyok, nyilván eszme szerint élek, de a cél szentesíti az eszközt. Legjobb példa az inkvizíció erőszakkal terjeszteni a szeretet parancsát.
A kérdés elsősorban a sírásra irányul. Ez pedig egy mellékvágány ami az általam lefestett tökéletes jövő.
A leírásod a gépekre meg tulajdonképpen az ember mostani leírása, bár van benne igazság, az érzeteket kiküszöbölni nem lehet, mert azzal kihalna az emberiség. Hogy erre mi a válasz nem tudom még gondolkodom rajta.
ma 02:04
Vannak érzéseim a kérdés inkább azok elnyomására vonatkozik tehát, hogy férfi nem sírjon. Nem mondtam, hogy ne legyen érzései. Az általam vetített jövőkép egy más tészta.
ma 02:07
Ha Galileo Galilei is így gondolkodott volna ma a plafonon röpködnénk (humorosan). Persze nem vagyok olyan arrogáns, hogy egy ilyen tudóssal egyenértékűnek tartsam magam, de elég kevés ez ahhoz, hogy megváltoztassam a világnézetemet.
És itt van a végső ellentmondás.
"az érzeteket kiküszöbölni nem lehet"
Vegyük úgy, hogy minden érzethez társul egy érzés. Az érzet akkor tudatosul benned, mikor érzed (ez triviális), mint érzelmet. Onnan tudod, hogy enned kell, hogy érzed, hogy éhes vagy. Az érzet és az érzelem elválaszthatatlan. Ha azt mondod, hogy "az érzeteket kiküszöbölni nem lehet", akkor az érzelmeket sem. Az érzelmek melléktermékét (pl. a testi/lelki fájdalom hatására bekövetkező sírás) még ha sikerül is kikapcsolni, akkor is érezni fogod. Bár lehet, hogy így nem fogod tudatni a külvilággal, mit érzel, lehet, hogy beleőrülsz, annyira kínoz.
De tegyük fel, hogy elértük a célunkat, a gyermek nem látja a síró apját, a gyengeség jelét. A problémát viszont tovább fokoztuk, a gyermek azt sem tudja, hogy baj van (az erős apa eltitkolja, és még az érzésein sem látni semmit). Ha a történteknek lenne tanulsága, azt se tudja levonni belőle, mert nincs képben a történtekkel. Mondjuk a család akkora adósságban van, hogy elveszik a fedelet a fejük felől, és a gyermeket meg elszakítják a szüleitől, talán soha nem is láthatja őket, mert állami gondozásba kerül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!