Egy férfi soha ne sírjon! Erről a kijelentésről mi a véleményetek?

Egyébként így mellékesen, minek írtad ki a kérdést?

Bólogató Jánosokat kerestél a tézised és a helyzeted mellé, vagy valamit meg is akartál tudni?

Hogy te így akarsz élni, rendben van. Szíved joga, élj így. De legalább hibás képzeteket ne gyárts mellé, hogy "egy férfi sosem sír". Szerintem te is tudod, hogy ez, meg a hasonlítgatásaid, baromságok.

Egyébként meg nem akarok beleszólni, de szerinted te tudni fogod ezt életed végéig tartani? Mert így egy sivár, szürke, boldogtalan életed lesz, és azon kapod magad majd, hogy az életed fele már elment, és semmi jó dolgot nem éltél át, nem élvezted az életet. De hát te tudod.

Innentől kezdve az összes válasz már felesleges. Próbáltak téged meggyőzni, hogy ez nem jó, de mind1. Ha így szeretnéd, akkor legyen így. Élj bezárt, begubózott életet, ne érezz semmit semmikor, és kész.

Jaja, én sem kötözködni akartam a hasonlatokkal. Élj így és kész. Nem is ezzel van a baj, sőt, az érzéketlenség a joghoz, amit tanulsz, még pozitív is lehet. Vannak is ilyen emberek, akik nem szoktak sírni, kemények stb.

Önmagában ezzel nincs baj.

A baj ott kezdődik, hogy mindenféle tévképzeteid vannak, amit nyilván másokkal is el akarsz fogadtatni, különben nem lennél kíváncsi a mi véleményünkre.

Pl. "fejbe lövöm magam, mert ez a férfias"

"egy férfi nem sír"

"nem kellenek érzelmek, mert így ki tudom zárni, hogy csalódjak"

és még lehetne folytatni.

Ezek tévképzetek és beteg dolgok. Jó, legyél érzéketlen és ne sírj, a te dolgod. De ne képzeld már azt, hogy aki másképp él, mint te, az nem férfias :D Ne képzeld már azt, hogy attól, hogy te nem sírsz, férfias vagy.

Ha csak simán azt írnád, hogy nem sírsz, mert ilyen vagy, elfogadnám. De mivel azt írod, hogy azért nem sírsz, mert férfi akarsz lenni, és aki sír férfiként, az nem férfi - ezért én téged beteg embernek tartalak, és gyávának, aki elmenekül saját maga elől. És itt mindenki így gondolja, csak te nem, tehát valószínűleg tényleg veled van a baj. Mindenki ellened érvel ember, vedd már észre!

Úgyhogy szerintem segítségre van szükséged, de te tudod...

"Ami szerinted fal, de szerintem inkább a páncélhoz van közelebb, nem dőlhet össze könnyen, hisz évek munkája teremtette és inden külső csapást elvisel. " - De igen, összedőlhet, és össze is fog, amikor majd egy súlyosabb krízis ér. Minden ember életében vannak krízishelyzetek, az örvény egészen a mélyéig szippant, és a legalján jön el az a pont, amikor rájössz, hogy rosszul gondolkodtál. Az ilyen helyzetek indítanak el minden embert a változás felé, aki képes észbekapni. Az a helyzet, hogy te nagyon kötöd az ebet a karóhoz, makacs ember vagy és a makacs emberek merevek. A merev ember pedig kettétörik egy idő után.

"Hm, 1 a 12 ellen, igen logikus ellencsapásokat tervezni abban a helyzetben és nem a jövőben... " : ez csak kifogás. Gondolom nem egy fegyveres utcai harc volt, ahol kiálltál volna 12 emberrel fegyver nélkül. Mint írtam, ezen én is keresztülmentem és engem se 1 ember támadott, szóval tudom, hogy milyen. Ahhoz voltak szokva, hogy engem lehet szekálni, mert úgyis hagyom magam. Aztán egyszer betelt a pohár és beolvastam nekik. Csak pislogtak összevissza és onnantól kezdve abbahagyták. Nem kell ehhez se verekedés, se semmi, csak kinyitni a szádat.

"hazugság árán is de jó prédát mutasson. ": hazugság árán jó példát nem tudsz mutatni, csak azt, hogy a gyerek hogyan hazudjon majd a későbbi életében és ezáltal nem lesz hiteles a gyereke szemében és nem is fogja tisztelni az apját. Onnantól, hogy nem tiszteli, nem tud felnézni rá.

"Nem akarok beszélni az érzéseimről, mert az támadási felület nekem nem kell senki.": néhány információmorzsát elhintettél közvetlenül is, ezen kívül a válaszokat olvasva jónéhányan olvasunk a sorok között is.

"Függőségem van, mégpedig szokásfüggőség és sznobság egyik sem valami káros. Tehát látom, hogy mibe kerül ez az élet és a végtelenségig fenn tudom tartani. ": a szokásfüggőségen nem tudom, pontosan mit értesz. A sznobság meg...nem minden a pénz, majd egyszer talán erre is rájössz. Én függőségeken, az alkoholon és drogon kívül ilyesmiket értek: kapcsolatfüggőség, munkafüggőség, játékfüggőség, vásárlási láz, a teljesség igénye nélkül. Van még millió fajtája.

Minden függőség kompenzáció és a realitástól való menekvés. Átmenetileg örömöt ad, de nem boldogságot. A kettő között különbség van. És elég könnyen bele lehet csusszanni a rosszba.

Az elnyomás nagy energiát igényel, viszont negatív irányú, és ezt az energiát pozitívba is át tudnád fordítani, ha akarnád.

Az a helyzet, hogy átvered saját magadat. Azokkal a dolgokkal, hogy te sebezhetetlen vagy. Nem vagy az, meg fogod majd tapasztalni. A racionálisan intelligens emberek egyik jellemzője, hogy agyból kimagyaráznak minden érzést, ám ez nem működik. És attól, hogy valaki racionálisan intelligens, érzelmileg még nem az.

Miért kellene a leírt dolgokat egy archoz kötnöm? A szavak elég beszédesek anélkül is.

Így már értem. Szóval nem szeretsz kilépni a komfortzónádból. Pedig az új dolgok sok jót is tartogatnak. És a megszokásokhoz való ragaszkodással egyhangú és színtelen lesz az életed, ami középszerű szerintem. A saját életedet egyedül te magad irányíthatod a meghozott döntéseiddel.

Szerintem az érzéketlenségre nem néznek fel a gyerekek, de ezt már kifejtettem 2-3x, így nem teszem még egyszer.

Vágom, hogy senkire sem hallgatnál, ez a makacs emberek egyik ismérve, hogy ha 100-ból 98 ugyanazt mondja, akkor is ragaszkodik a saját elveihez és véleményéhez. Volt ilyen időszakom nekem is. Aztán jött 1-2 brutális krízis és felébredtem. És lám, igaza volt annak a 98-nak... Jó esetben te is fel fogsz ébredni és átértékeled a dolgokat. Ha meg nem, akkor szerintem boldogtalan életet fogsz élni. Rajtad múlik.

Most még így látod.

Ha így folytatod, kb 40 évesen egy munkába belefásult, unott, érzéketlen, ellenséges, hideg, szürke ember lesz belőled, aki rájön, hogy egy fabatkát sem ért az eddigi élete, hiába a tanulás, a munka.

És hidd el, sokak ilyenkor annyira összeroskadnak, hogy az öngyilkosságtól sem riadnak vissza.

Egy szó mint száz, te egy lelkileg nagyon beteg ember vagy, ha tetszik, ha nem. Tényleg jó lenne pszichológushoz járnod, ő tudna rajtad segíteni, és nem csak egy ember, akivel te pénzért beszélgetsz. Ha jogásznak tanulsz, akkor lehetne ennyi eszed, hogy ilyen hülyeséget nem mondasz.

Ne győzködd az embereket, hogy neked van igazad, ne bizonygasd. Élj így, aztán meglátjuk milyen leszel 10 év múlva.