Miért van ez? (Többi lent)
Az utóbbi időben érthetettlen módon, ha filmekben olyan jelenetet látok vagy életem során tapasztalok úgy érzem, hogy sírnom kell. Számomra ez nagyon meglepő, mivel évekig kb minden érzelmemet sikerrel nyomtam el és a "felszínen" csak egy mesterséges személyisèget muattam. Őszintén szólva évek óta nagyon egyedül vagyok és ez csak fokozódik, pedig családban élek. Az ismerkedèseim tekintélyevűek, tehát nem barátok hanem egyfajta követők, de nehéz ezt megfogalmazni. Mostanában azon is töprengek néha, hogy ki vagyok, hogy mi van a "mesterséges személyisèg" mögött van e egyáltalán valami.
De egy szó, mint száz, férfi vagyok és nem sírhatok, egy férfi soha nem sírhat. Szerintetek miért van ez az érzés, hogy sírnom kéne? A fent említettek régóta fenn állnak kb 8 éve, ha ezért miért most? Nem tudom.
válasza:Szerintem abból következik, amiket leírtál, hogy egyedül vagy, hogy elnyomod az érzelmeidet.
Ezt a tekintélyelvű dolgot nem egészen értem. Úgy érted, hogy azért ismerkednek veled emberek, mert magasabb rangban állsz, mint ők és fel akarnak vágni azzal, hogy ismernek téged? Vagy egyszerűen csak érdekemberek?
Az, hogy egy férfi nem sírhat, egy hülyeség, amit a pasikba gyerekkoruktól fogva belenevelnek a szülők. A pasi ugyanolyan ember, mint egy nő, ugyanúgy vannak érzései, ugyanúgy sírhat, mint a nők. Én, mint nő pl. fel tudok nézni egy olyan pasira, aki sír is, mert ez azt jelzi, hogy megéli az érzéseit és nem szégyelli azt. Ellenben, aki sohasem sír és elfojt mindent, egy zárkózott és titkolózó, nem őszinte ember benyomását kelti.
Bocsi, a válaszod hasznos, csak félrenyomtam :(
Tekintélyelvű, mondom nehéz megfogalmazni, de a lényege az, hogy nem a mafas beosztásomért vannak velem, hanem inkább úgy képzeld el a dolgot, hogy van egy társaság és abból kiemelkedok egy a karizmája miatt.
Egyetértek az első hozzászólóval. Hülyeség az, hogy a férfi nem sírhat, ha mások előtt nem is, de otthon zene vagy film után kit érdekel?,. Az elnyomás sajnos ehhez vezet, szokták mondani, hogy amíg nem ismerjük meg önmagunkat, addig nem vagyunk teljes emberek, és másokat sem tudunk elfogadni.
Azért érzed a sírási kényszert, mert így üzen a lelkivilágod, hogy nincs minden rendben, ez egy fajta felgyülemlett feszültség is lehet, ami az évek során rád ragadt. 23/f
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!