Van olyan valakit arra rendelt a sors h szenvedjen?

Csak te tudsz tenni a saját érdekedben.

Mik azok a tragédiák?

Szerintem most fejezd be....

Az, hogy úgy állsz hozzá, hogy te most tele vagy tragédiával, az már rossz kezdés.

Az elsőnek igaza van. Egyetértek vele. A világ nem gonosz, csak tenni kell érte, hogy boldogak legyünk. Például megpróbálni pozitívan gondolkodni, más emberek felé nagyobb érdeklődést mutatni, ilyenek. Most sorolhatnék sok mindent. Ahogyan mondták előttem néhányak, mindenki saját sorsának a kovácsa.

Én azt tanácsolom, hogy fogd magad, és ülj le picit. Gondolkozz el azon, hogy mi lehet a gond. De ne azzal az elvvel, hogy te most nagyon nagy szenvedő vagy, áldozat. NEM! Nem vagy az! Tehetsz ellene! Csak nyisd fel a szemed! Tényleg önsajnáltatsz. Ami tudod miért rémes tulajdonság? Mert nem csak másokat idegesítesz fel, hanem még magadat is gátlod jócskán.

S hogy megindítsam benned a kezdő löketet: Tragédiák történnek veled folyamatosan? Emiatt érzed magad áldozatnak? Na és ahhoz mit szólsz, hogy én kis koromban rákos voltam, alig pár hónaposként? De meggyógyultam. És tudok róla. S nem úgy fogom fel, hogy ez milyen rossz... hogy én egy szerencsétlen ember vagyok, akit ilyen szörnyű betegség megtámadott. NEM! Hanem azt, hogy: Hű... mekkora mázlim volt, hogy túléltem, miközben csomó másik kis gyerek meghalt a közelemben!

Én csak ennyit szerettem volna mondani. Kérlek, gondolkozz el rajta.

13/L

13/L vagyok újra. Kifelejtettem azt mondani, hogy a volt betegségem emléke mindig visszaköszön akárhányszor nézek a hasamra, ahol ott van a műtéti seb. Nem kicsi! Mercédes vágásnak szoktuk nevezni! :D De nem szégyenlem. Igaz, nem szeretem ha kérdeznek felőle. Ám az se amiatt van, mert most juj ez mekkora titok, milyen szégyenletes vagy mit tudom én mire gondolhat más... hanem mert már ezerszer meséltem el másoknak, akik megkérdezték. :D

13/L újra