Magyarországon miért nem működik az összefogás? Miért nem valósítható meg az, hogy mindannyian összefogunk egy szebb jövő érdekében? Miért nem segítik egymást az emberek? Miért van egyre kevesebb őszinte szeretet és egyre több gyűlölet egymás iránt?

Te tettél már valamit ezért?

Kétféle típus van: aki leszarja, és aki azzal foglalkozik, mások mit, vagy éppen mit nem csinálnak. Te a második típusba tartozol. Ha annyira zavar a helyzet, ne itt játszd a megmondóembert, hanem cselekedj!

Mert még pont eléldegélnek az emberek. Nincs még akkora szegénység, hogy az emberek lázongjanak.

Sok embernek elég, ha van fűtés, egy kevés kaja, meg egy TV. Aki többet akar, az tesz érte, sokszor úgy hogy a másik nyakára lép.

Akkor lesz nemzeti összefogás, amikor a helyzet megköveteli.

Érdekes a téma, szerintem a népeknek is megvan a maguk pszichológiája, és ebben sajnos nagyon hátrányban vagyunk.

Ha belegondolsz, a történelmünk mennyi vereségről szól, számos fájó tragédiát máig nem tudtunk feldolgozni, nemzeti ünnepeink közül kettő véresen levert forradalmakról szól. Még az egyébként szép Himnuszunk is szomorú (a legtöbb nemzeté vidám vagy harcias). Így eleve a kultúra szerves részévé válik valahol a bánat, a fatalizmus, a hazaszeretet is keserédes (na meg sírva vigad a magyar, stb) Kib*szott velünk a történelem és az inkompetens és/vagy korrupt vezetőség, ezek együtt írmagjában szétzúzták az összefogás lehetőségét és megosztották a társadalmat (ez persze mai napig folyik).

A depresszió és az alkoholizmus népbetegség nálunk, itt vagyunk Európában, látjuk a nyugati jólétet, míg itt az életszínvonal a béka hátsója alatt, így aztán menekülésvágy vagy apátia a végeredmény. A kommunizmus lerohasztotta a közmorált, a kapitalizmusba való átlépés is borzalmasan elcseszetten történt meg (általában a keleti blokkban mindenhol), annak szellemisége eleve az "ember embernek farkasa" (versengj, fogyassz!) és ez sajnos nagyon átragadt.

Aztán meg ugye a múltunk és kulturális örökségünk értékeinek nagyja odalett a fenenagy globalizációban, miközben a káros berögzülések bizony makacsul megmaradtak.

Én ezekben keresném az okokat.

Hagyjuk már ezt az összefogást. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy a többség nem tanul, emiatt minimálbéres munkája van, de azért hitelt is vesz fel, 3-4 gyereket még bevállal, ha már ilyen vacak az élete, akkor dohányzik, netán iszogat, aztán a létminimum szélén egyensúlyozva tartja a markát azoknak, akik vitték valamire. Sosem lehet előre haladni, mert mindig ezeket az ágrólszakadtakat kell kisegíteni a nyakig érő sárból.

Miután egy ilyet kivakarsz a bajból, rendszerint nem tanul az esetből, nem képzi magát, nem változtat semmin, esetleg legyárt még egy gyereket, felvesz egy újabb hitelt és megint ott jajveszékel, hogy segíts... mindenki a maga sorsának a kovácsa, aki gyenge, az hulljon ki a rostán.

A betegeket és az öregeket, meg a gyerekeket segítsük, az állatvédelem is fontos, de a felnőtt, életképtelen emberek oldják meg maguk az életüket, ne mindig mástól várják el, hogy a megkeresett pénzét csak úgy nekik adja.

Az a pár ingyenélő nem oszt, nem szoroz, ha elindulna a békés vagy akár "véres" forradalom Magyarországon.

Magyarország történelmét meg a 20on évesek nagy része pont telibeszrja, a kultúránnkal együtt. Nem lehet a múltunkra fogni azt, ami most megy. Nyílvánvalóan erős hátránnyal indulunk, mert az összes megszálló kifosztott minket idáig, de még mindig kilehetne ebből lábalni, ha lenne rá igény.

A probléma inkább az, hogy nincs. Mint már mondtam, a magyarok nagy része megelékszik azzal, hogy a TV előtt szotyizik. Teljesen mindegy nekik, mi történik, mert a sört meg a kábel TV-t nem kell kiaprózniuk. Ők azok, akik miatt a Fidesz eltudja érni a 2/3-ot a rezsicsökkentés miatt.

Aki meg odafigyelj a magyar valóságra, az azt látja, hogy lentről a bokáját húzzák, fentről meg az ujjaira lépnek.

Amíg a magyar ember megteheti, hogy homokba dugja fejét, vagy kivándorol külföldre, nem lesz összefogás.

Az őszinte szeretet meg egy vicc. Ilyen nem volt, és nem is lesz.

Szerintem 3 tipus van:

1. Aki nem akar jobb, szebb stb. jövőt és éppen elég neki amije van.

2. Aki akarna szebb jövőt, mert nincs semmilye, és emiatt túl kicsinek érzi magát.

3. Aki jól él, és a (neki) szebb jövőt úgy képpzeli el, hogy ő a főnök.

15/f