Vannak dolgok az életben, amiket nem tudsz, és nem is akarsz megbocsátani?

Vannak, én kicsinyes vagyok és a legkisebb dolgok is tüskék. Persze tudom, hogy én is tettem rosszat és butaságnak gondolnám emiatt haragudni rám, ezért én is úgy csinálok, mintha nem haragudnék. De haragszom.

Pl. lakótárs igazságtalanul viselkedett. Kolléga megsértett. Anyám nem tartotta be ígéretét gyerekkoromban... stb.

Meg szoktam bocsátani. Ez azt jelenti nálam, hogy elengedem a haragot, bosszúvágyat, negatív érzéseket a másik irányában, de nem mindig folytatható a kapcsolat. Ha tudom a másikról, hogy a megbocsátás után is ugyanúgy folytatná a bántalmazást, én nem fogom vállalni, ugyanis nem vagyok mazochista, tisztelem, szeretem magam annyira, hogy ne tűrjek el méltánytalan bánásmódot másoktól.

Pl. közeli rokon, barát üvöltette a zenét, nekem túl hangos volt, fájt, ösztönösen befogtam a fülem. Ezért egy napon át piszkált, froclizott, gyerekesnek mondott, addig szekált, míg fogtam magam és leléptem. Utána üzenetben minden k.va voltam (ezt lenyeltem volna), de amikor azt írta, a halálomat kívánja (ezért a semmi dologért, mert elmentem és nem hagytam, hogy tovább piszkáljon) ... akkor úgy döntöttem, ilyen ember nem kell az életembe. Szerintem a mai napig nem érti, de kizártam, slussz.

Igen, vannak. Nem biztos, hogy meg tudom különböztetni, de ha mégis sikerülne, akkor is bennem marad, hisz problémákat okozott vele. Nem, nem tudom megbocsájtani. Volt, mikor az akkori legnagyobb ( és azóta is a legdurvábbak között van), megpróbáltam elengedni. Pár év után nagy nehezen sikerült, de nem sokkal később tett róla, hogy minden előjöjjön, felerősödjön, és az újabb sztorival teljesen padlóra küldött. Szakember segítségével kellett megküzdeni vele. A mai napig sem sikerült, ez pedig tömény rosszindulat, felsőbbrendűség miatt volt. Szó szerint tönkretett.

Jelenleg is van ilyen, erről nem írok, ez viszont tönkretette a családomat is.

Utolsó: én is letiltottam azt a személyt, akiről az első sztoriban van, ő mégsem tudja megérteni, sőt, szerintem a másodikat is ő okozza közvetve. Ráadás, hogy anyám szerint a család az első, és le kellene nyelnem mindent. Különben megérdemlem, hogy teljesen magamra maradjak. Legszebb, hogy pont a kedves "család" tett tönkre.