Hisztek a megbocsátásban?

Mi a megbocsátás?

Ha keresztényi, akkor az naív butaság.

Én a neheztelés elengedésében hiszek, mert aki bántott, azt nem kell újra szeretni (szabad akarat), nem kell a közelébe menni.

Mert helyén kell kezelni a dolgokat.

Tehát a neheztelést a saját lelki békénk érdekében el kell engedni éa helyén kell kezelni a dolgokat, legyen szó idegenről, családtagról, társról stb.

A fentieket sajnos nem tanítják, így meghasonlott a társadalom ebben az ügyben (vallás is rá tesz egy lapáttal).

Nem hinni kell benne, hanem mérlegelni, hogy van-e értelme és van-e bármi szükség arra az emberre az életedben akivel esetleg összevesztél.

A keresztényi pedig szerintem is egy baromság.. persze ha valakit ez nyugtat meg akkor legyen ebben a hiszembe, de attól még nem lesz egy jó/értékes ember, mert majd minden bűne megbocsátást nyer.

Úgy nem, hogy rám jön az öt perc és tádáám, megbocsátottam.

De ha van mód tisztázni, hogy mi történt, miért történt, mi volt a szándék, akkor utána el tudom engedni a neheztelést, igen.

Erről a kérdésről egy idézet jut eszembe, amit egy filmben hallottam még évekkel ezelőtt:

" Mindig meg kell bocsájtanunk, de semmit sem felejthetünk."

Én így állok hozzá.

Gyönyörű amit a 7-es írt.

Én is így gondolom. Személy szerint én azonban a megbocsátásnak is hosszú időt hagyok, ha kell. Előbb-utóbb megérik úgy is, hisz tudom, hogy a haraggal csak magamat mérgezem, de ha rögtön azt mondanám magamnak, hogy megbocsátottam, az rettentő álszent lenne.