Mit vannak úgy oda ettől?

Van egy unokatesóm akinél van egy ikerpár. Unoketesómék állandóan lepasszolják őket a nagyinak (aki az én apám húga), mert nekik mindig van valami fontosabb dolguk, mint a saját gyerekeik. Most karácsonykor mégis a család nagy része tömjénezte őket, hogy milyen türelmesek, milyen szépen nevelik a gyerekeket, így-úgy, amúgy... jaj de csodálatos család.. stb. Hát most csak szerintem nem nagy teljesítmény ez? Aztan persze megkaptam anyámtól, hogy szegényeknek milyen nehéz lehetett a kettő fiúval, én ezt nem tudhatom, nekünk nem egynemű és nem egykorú gyerekeink vannak.

Most abban mi a nehéz, hogy kb. 3 hónapos koruk óta vagy egyik vagy mindkettő le van passzolva. Értsd úgy, sokszor péntek estétől vasárnap délutánig nagyszülőkkel vannak, hétköznap oviban, délután meg szintén legalabb két nap lepasszolják őket. Amúgy az unokatesóm vállalkozó, a felesége meg nem dolgozik mert "rendezi a két gyereket" Hat így én is ki lennék simulva 🫣 meg lehetnénk mi is kedves család, abban a heti 10 órában amikor velem vannak a gyerekeim, bár én rosszul érezném magam ha nem lennének velem ennyit. Nyilván az rendben van ha néha van az embernek egy szabad hétvégéje vagy egy szabad napja, de ez már régen túl megy ezen a szinten szerintem.