Velem van a baj, ha hányingerem van a karácsonyi családi fotózkodásokból/eljegyzésekből/idilli családi vacsikból/stressztől átitatott kényszeres ajándékozgatásokból?

Fordulj pszichológushoz: szociális fóbia, stb.

Én is pszichológust javaslok. Valami nagyon el van cseszve benned, ha zavar más emberek boldogsága. Ha boldog lennél és kiegyensúlyozott (és kielegitett fizikailag, lelkileg) egyáltalán nem zavarna.

Én introvertált vagyok, de nincs bajom a karácsonnyal. A szeretteimmel töltöm. Nálunk nincs kényszeres ajándékozgatás, de szeretjük meglepni egymást, az ajándék kifejezi, hogy gondoltál valakire, megnevettethet, élményt adhat (és nem csak vásárolt dolog okozhat örömet). A családi fotón hülye pofákat vágunk és imádjuk. A többit meg rázd le magadról, ha magaddal elégedett vagy, akkor nem fog érdekelni, hogy más akar-e gyereket, vagy "mi a társadalmi elvárás" stb.

Ez azért van, mert téged senki sem szeret.

Az internet nem kötelező. Ki is lehet köttetni. Máris csak töredékét kell tapasztalnod.

Veled van a baj, ha magadtól nem látsz erre megoldást.

Ilyesmiben már rég nem veszek részt, kettesben vagy hármasban töltjük a karácsonyi időszakot, mindenféle ünneplés mentesen, nyugiban. Közösségi médiát nem használok, így utólag hallom max, hogy xy -t eljegyezték vagy terhes stb.

Van pár barátom, akiket a távolság miatt nagyon ritkán látok, velük megy a jópofizni/röhögcsélni/bolondozni dolog, nem is kell erőltetni, de idegenekkel vagy kollégákkal szomszédokkal nem tudok és nem is akarok.

Nagy általánosságban utálom az embereket, főleg a gyerekek idegesítőek. Utolsó 2 válaszoló voltam.