Egy furcsa, különc, magának való embernek jobb is, ha egyedül marad?

Jobb is

Enis ilyen vagyok

Már nem vágyok emberek társaságára

Bar fiatalon se vágytam

Bocs kérdező, de aki így ír, mint te, az se nem hülye, se nem rossz szókincsű. Inkább a beszédhelyzetekben blokkolhatsz le. Esetleg van egy kis kényszerességed.

Amíg szakemberhez nem mégy, mondj verset, és énekelj otthon hangosan.

Az itt olvasottak alapján, én is azt tudom mondani, hogy hülye sem vagy kérdező, és a szókincseddel, mondatképzéseddel sincsen semmi gond. Lehet, hogy élőben, szóban leblokkolsz, vagy nem fogalmazol olyankor túl gördülékenyen.

A #12-es kommentre: lehet érdemes lenne podcast-eket, vagy valamilyen igényesebb talkshow-kat hallgatni, hasonlókat nézni, hátha kicsit mégis segítenének a jobb kommunikációban; az ottani kommunikációs eszközöket eltanulva.

Szerintem meg azért viselkedsz így, mert folyton piszkáltak és annyira kiidegeltek téged, hogy már elhiszed nekik, hogy tényleg olyan vagy, mint amilyennek ők gondolnak vagy látnak, holott ők is csak maximum a felszínt látják belőled (gondolom, nem fogadtál örök barátságot a "kínzóidnak", tehát xart se tudnak rólad, csak amit megosztasz velük magadról, ugye?). Próbálj meg eltávolodni ezektől az emberektől, amennyire csak lehet, meglátod, idővel visszatér az önbecsülésed. Nagyon benne vagy ebben a gondolat-folyamban, hogy veled biztos nagy baj van, stb, és ez nagyon nem jó ám!

Egyébként meg azért ilyenek veled, mert hagyod és mert látják rajtad, hogy ez megérint téged. Az emberek súlyos százaléka rendkívül rossz ember ebből a szempontból, mert abba rúgnak bele, aki amúgy is a padlón van, ahogy mondani szokták, de tudod, ez az ő nyomoruk, te ennék sokkal jobb ember vagy és ugyanúgy megérdemled, hogy mások tisztelettel forduljanak feléd, bánjanak veled, mint akármelyik másik emberrel!