A legtöbb embernek miért hihetetlen ha valaki 30-40 felett is egyedül él, és nincs senkije?

Ha így folytatod, egyedül is maradsz.

Már az is valami, hogy észrevetted.

(ne maradj egyedül, az nagy hiba, zuhanó repülés a pszichiátrián landolva, vagy még rosszabb.)

Nem hihetetlen, ha valaki egyedül él.

Fordulj szakemberhez.

Nem értem. Mitől lenne ez hihetetlen? Pontos statisztikát nem tudok, de a 30-40 évesek nagyon nagy százaléka él párkapcsolat nélkül. Nagy részük persze nem önszántából.

Sosem tudhatod, hogy mi lesz a jövőben. Én hihetetlenül antiszociális vagyok, kerülöm az embereket, sosem tudtam volna elképzelni, hogy együtt éljek és folyamatosan együtt legyek valakivel. Ráadául 30 évesen még egyedül voltam és már lemondtam arról, hogy valaha is lesz kapcsolatom. Aztán megismertem a férjem és bár non-stop együtt vagyunk, ez egyáltalán nem zavaró, sőt nagyon szeretek vele lenni. régebben senkit sem tudtam huzamosabb ideig elviselni, állandóan egyedül akartam lenni! Most meg nem.

Sztem ne foglalkozz azzal, ki mit mond, élj úgy, ahogy szeretnél.

„az az elfogadott társadalmi forma, hogy kapcsolatban él az ember”

Ez után mi a kérdés még? Megválaszoltad! 😃

Nincs se törvény, se előírás arra, hogy mindenki párkapcsolatban élje le az életét.

Az arany kémiai affinitása sem olyan, mint a hidrogéné.

Azért ajánlott elsétálni egy pszichológiai beutalásért (házi orvosnál ingyenes), csak ön-megnyugtatólag.

Nem biztos, hogy baj van.

Csupán csak így látod jónak és nem szeretnél többet.

Szerintem teljesen normális, ha valaki úgy dönt, hogy nem akar gyereket, és nem szeretne házastársat/élettársat.

Én huszonéves férfiként gondolom úgy, hogy a jövőben, amikor sikerül végre valahogy saját lakáshoz jutnom, akkor nem szeretném azt megosztani mással. Ennek oka, hogy a világ, a társadalmi berendezkedés annyira elkorcsosult, hogy az ebben felnőtt nők között már nem hiszem, hogy találnék olyat, akivel szívesen leélném az életemet.

Az értékek felborultak, az emberi ösztönökön uralkodó korlátok lassan teljesen eltűnnek, ráadásul a törvények kifejezetten ellenségesek a dolgozó férfiakkal szemben.

Ha megházasodsz és gyereked születik, az anyja pedig pár év múlva úgy dönt, hogy beadja a válópert, neked annyi. Elbukod a házad, a kocsid, a vagyonod, és hosszú évekig fizetheted a gyerektartást.

Ha csak élettársad lesz, aki mondjuk elfelejti bevenni a fogamzásgátlót, és úgy dönt, megtartja a gyereket, megint csak bukás. Bármi történik egy ilyen helyzetben, egyedül a nő akarata a mérvadó.

Ráadásul egy mai lány, aki a "modern" liberális-feminista elvek szerint nőtt fel mégis mit tudna nyújtani? Aki Wellhellon, Halott Pénzen, Éjjel-nappal Budapesten, Való Világon és más hasonló szennyeken szocializálódott?

Hát köszönöm, én ebből nem fogok kérni. Inkább leszek egyedül, csendben, nyugalomban, békében, minthogy megosszam mindenemet egy, a mai elcseszett világ által kitermelt nővel, akinek én vagyok mondjuk a tizenötödik pasija.

(Végül pedig kérem, hogy spóroljátok meg a "nem minden nő egyforma" jellegű válaszokat. Igen, mindenki más, de a világ, amiben felnőttek, a törvények, amik érvényben vannak, az ösztönök, amik a döntések mozgatórugói, ugyanazok.)