Lányok. Ha nektek van diplomátok, akkor ismerkedés terén, se adjátok lejjebb?

Én férfi vagyok, de nem "adom lejjebb" egyszerűen azért, mert csak olyannal tudom hosszútávon megtalálni az összhangot, akivel hasonló a gondolkodásunk, lehetőségünk, anyagi és minden szinten.

A diplomát nem várom el, azt viszont igen, hogy az esély szót le tudja írni az illető.

Nincs jelentősége, az intelligencia számít, de az, hogy van-e diplomája, nem. Legalábbis nekem ez nem fontos.

Ismerek olyan diplomást, akinek a párjának még érettségije sincs. Mégis jól kijönnek, a férfi többet keres, mint a diplomás nő.

Első férjem két diplomás volt mint én, mégis elváltunk. Második férjem szakmunkást végzett, mégis nagyon jól megvagyunk. Az első intelligensebb volt, de a mostani sokkal érzelmesebb, gyengédebb, és a testiség is jobb vele. Nem a diploma számít. Az se baj, ha intelligenciában nem vagytok pont egy szinten. Nálunk én vagyok az okos, ő a kedves. Pont kiegészítjük egymást. 10 éve vagyunk házasok és imádom.

Olyan tekintetben nem adom lejjebb, hogy az illető legyen értelmes és ne buta vagy bunkó. Ez viszont diplomától független.

Nekem a baráti köröm többsége szakmunkás, 8 osztályt végzett ember volt. Amikor megtudták, hogy egyetemre mentem humán szakra, látványosan kerülni kezdtek többen is közülük, pedig próbáltam ( kedvesen, normálisan, ugyanúgy, mint az egyetem előtt) kezdeményezni. Tetszett meg szakmunkás fiú is, aki teljesen értelmes és kedves volt velem - egészen addig, amíg szóba nem jött az iskola, onnantól ő sem keresett tovább. Én azt veszem észre, hogy nem a végzettség a probléma, hanem az eltérő igények, kisebbségi komplexus, önbizalomhiány. Ebből kiindulva én nem próbálkoznék már nálam alacsonyabb végzettségű férfinál, mert eddig csak azt láttam, hogy kellemetlenül érzi magát, amiért egyetemre járok. Nekem olyan valaki kell, akivel az érdeklődési körünk egyezik vagy hasonló és örül a sikereimnek, nem kellemetlenül érzi magát miattuk.

Egyébként én emiatt tényleg bánkódtam is, hisz jó barátoknak hittem őket és nem lettem más ember azért, mert egyetemre mentem. Mindenhonnan azt hallani, hogy a diplomások lenézik a szakmunkásokat, bunkók, beképzeltek, én viszont sosem voltam az, és pont ennek ellenkezőjét tapasztaltam. Tényleg nem esett jól. Nyilván ha jönne egy férfias, erős, okos asztalos fiú, akkor simán tudnám imádni, de akkor ízig vérig legyen férfi, aki örül nekem is, de a saját értékeit is látja, így ki tudjuk egészíteni egymást. Viszont én már nehezen mernék így kezdeményezni. 9 # voltam.