Jól tettem, hogy kitöröltem/nem tartok meg ilyen embereket ismerősnek?

Én is voltam depressziós és mondtam le találkozókat az utolsó pillanatban. Nem a másik ellen szólt, csak hullámokban jöttek az érzések, egyszer tele voltam energiával, egyszer az ágyból sem tudtam kikelni.

A bizonytalanság is megvolt bennem, sokszor nagyon fura voltam és nem tudatosan.

Én úgy vagyok vele, hogy nem hibáztatok senkit akik ezt nem tűrték, de nem esik jól, hogy emiatt beskatulyáztak engem rossz embernek.

Nézd, kérdező. Szerintem kár ennek ekkora feneket keríteni. Te úgy érezted, hogy neked ez sok és nem is halad a barátság irányába a kapcsolatotok, ezért letörölted. Pont. Nem kell ezt ragozni.

Azt viszont javaslom a jövőben, hogy ne akarj mindenkit aszerint elítélni, hogy ők mennyire vevők a te társaságodra. Most ettől az esettől függetlenül. Kicsit egoista azt mondani, hogy az a jó ember, aki hajlandó veled összefutni és az a rossz ember aki nem.

Én is megszakítottam volna vele a barátságot, de nem azért, mert lemondja a találkozókat. Egy depressziós ember lehet valóban ilyen, a nagy bizonytalansága is tipikus depressziós tünet.

Én a következő miatt töröltem volna: egyértelmű, hogy irigy. Onnantól fogva, hogy neked sikerült egyetemre menni, elkezdett irigykedni. Neki valószínűleg a depressziója miatt nem sikerült befejezni, ami a fő fájdalma lehet életében. Viszont egy egészséges ember nem válik ellendrukkerré. Sokan nem bírják, ha egy barátjuk többre viszi, magasabb végzettséget szerez, szebb, jobb a párkapcsolata, sikeresebb, gazdagabb, stb. Az irigység sok kapcsolatot tesz tönkre. Ráadásul ez jellemhiba, nem a depressziója miatt van. Irigy barátra meg kinek van szüksége? Az irigy baráttól azért is jobb megszabadulni, mert sokuk sunyi is. Még ellened is tehet valamit ouszta irigységből, miközben tetteti a jóindulatot.