Ősember honnan tudta hogy hogyan kell pattintani egy követ? (Nem volt még gyakori, hogy megkérdezze)

Első, a majométől különböző átalakított kőeszközök kb. 3,2 millió évesek. Első barlangrajzok (még kezdetlegesek): kb. 100 000 évesek. A nagyközönség által ismert míves szép barlangrajzok meg kb 50 000 évesek.

Magát a kő átalakítását tördelés révén egyszerű esetekben meg a csimpánz is ismeri (mármint úgy is, ha senki nem tanítja, mutatja). A nagyragadozók megdobálása kifejezetten természetes viselkdése, ha meg az ágat, követ ehhez le kell törnie, meg kell törnie valami ágyazatról (mondjuk a követ ki kell vernie valahonnan, vagy egy hosszúkés követ ketté kell törnie), azt megteszi.

A csimpánz kifejezetten élezés céljából még nem formáz élt a kőre, de a kő puszta megszerzése miatt képes azt tördelni.

Nem tudjuk, mert az árnyékhatás miatt nem tudjuk pontosan, hogy mi lett volna, ha nem jelenik meg az ember. Az ember megjelenése azt jelenti, hogy elfoglalt egy olyan ,,életteret'', amit őutána már a többi állat már nem tudott elfoglalni. Igen, előfordulhat, hogy a csimpánz, orangután, holló elindulhatott volna az emberhez hasonló úton, de mivel az ember tette ezt meg, a csimpánznak, orangutánnak, hollónak már nem maradt ugyanaz a szabad tér.

Sőt, valójában nem egy emberfaj volt, hanem egy időben több, a csimpánznál ,,fejlettebb'' faj létezett egy mással párhuzmosan. A legtisztább péda erre a Paranthropus, de voltak ennél keésbé éles, kisebb,de szintén párhuzamos szituációk: homo habilis és homo erectus, homo erectus és homo sapiens, homo sapiens és neandervölgyi. Még 100 000 éve együtt éltünk az erectussal - soho-i ember - , de még 15 000 éve is voltak kisebb párhuzamos maradványfajok, testvérjfajaink (homo naledi, homo florensiensis).

Azonban a párhuzamosan élő emberfajok közül az egyik rendre mindig kiszorult, eltűnt. Nem valószínű, hogy konfliktusban irtottuk volna ki őket, valószínűbb, hogy a gyengébb egyszerűen csak beleolvadt az erősebbe, vagy az erősebb lassanként túlszaporodta a gyengébbet.

Úgylátszik az ember mellett csak olyan faj marad meg tartósan, amely vagy ugyanolyan, mint ő maga, vagy pedig olyan távol van tőle, hogy már nem egy téren versenyeznek. De az egymáshoz hasonló terepen versengő fajok közül a többi előbb-utóbb kiszorul. Sajnos csak egy emberszerűen intellingens faj maradt meg a Földön. Kár amúgy.

Más bolygókon szerintem talán úgy alakult a fejlődés, hogy az ottani intelligens fajok megmaradtak párhuzamosan, és mivel az évmilliók alatt aztán szerves módon összeszoktak, ezért sokkal türelmesebb társadalmak jöttek végül létre, mint itt nálunk. Sőt ott mégcsak az osztálytársadalmak sem alakultak ki (szegények-gazdagok, éhezés, eredőirtások stb), hanem az ottani ősközösségi, őskommunista társadalmak teljesen fokozatosan mentek át modern természettudományis civilizációkba, úgy, hogy az ősközösségi egyenlőség is megmaradt. Szóval ott ilyen posztmodern féle kommunizmusok alakultak ki, mint amiket nálunk a 70-es években ezekben a szovjet utopista scifikben lehetett olvasni, de teljesen szerves módon, világháborúk, szegénység nélkül.

Legalábbis én így képzelem, remélem valahogy rájövök majd arra, hogy hogyan lehetne itt is megcsinálni, persze békés, természetes szerves fejlődéssel.

Hogy saját elképzelésemmel szemben is szóljak, az egyetlen számomra ismert összevethető tény pont ellentmond ennek. A csimpánzok fejlődése kettéágazott: a Zaire folyótól északra közönségek csipánzok élnek, délre pedig bonobók (törpecsimpánzok). Természeti környezetükben az a fő különbség, hogy a közönséges csimpánzok kénytelenek életterüket a gorillákkal megosztani, együtt élnek velük. A bonobók viszont maguk birtokolják teljes életterüket, nem kell semmilyen hozzájuk figható társfajjal, gorillákkal osztozkodniuk.

És viselkedésre nézve pedig pont a közönséges csimpánz az erőszakos, a bonobó pedig a békés-társas beállítottságú. Szóval a mintázat épp annak a fordítottja, ahogy az előbb az általam vágyott fiktív képbe beleillenék. Ime részletek:

[link]

Persze ettől még sok minden lehetséges, mindenesetre ez egy adalék

Egy kőfalba vésett kőkönyvben olvasta..

Vagy egy mogyorótörés közbeni mókustól leste el.. aztán továbbfejlesztette és benyújtotta a szabadalmi hivatalba. 🙂