Miért vagyok már betegesen irigy?

Sziasztok

Egy 23 éves fiu vagyok.

Egyszerüen nem tudom mivan velem, már betegesen irigy vagyok mindenre, régen nem voltam ilyen amikor fiatal voltam, mert ugymond nem érdekeltek az élet nagy dolgai, jövőm, a pénz semmi.

De amikor már elkeztem idősödni ez az érzés is kellt előtörni belőlem, inkább az ilyen 20 éves korom fele, előre kihangsúlyozom ismerem magam, csak nem tudom miért ilyen erőteljes bennem ez az érzés, tisztába vagyok vele minden emberben van irigység és ez egy teljesen természetes dolog csak a mérték teljesen nem mindegy, mint ahogy irtam ismerem magam, nem vagyok rossz ember soha nem tennék senkinem sem keresztbe csak azért mert irigy vagyok, csak az a baj én nem kizárólag csak az anyagi dolgokra vagyok irigy, hanem a személyes dolgokra, mint például látok egy szerelmes párt akik nagyon jól megvannak és a szemem láttára megcsókolák egymást azonnal elkap az irigység, vagy családon vagy barátokon belül is például az eggyik unokatestvérem játszik vagy puszilgassa a kisgyerekét, hatalmas irigység kap el, és ezt nem lehet eltakarni, ez rá van irva az embernek az arcára, és ezt énmagam undoritónak tartom amikor a saját rokonom vagy haverom testvérének a kisgyerekére vagyok irigy vagyis nem kizárólag a kisgyereke hanem szerintem a szeretetere amit kapnak.

Azt nem mondanám, hogy szörnyű gyerekorom volt, mert azért nem vol olyan rossz legalábbis én úgy gondolom, nem nőttem fel egy alkoholista anyával vagy egy apával, de lehetett volna jobb is, apámnak sürven eljárt a keze, anyám ennek ellene volt de nem lehetett mindig ott, és amikor látom ezeket kisgyerekeket elhalmozzák egy csomó játékkal meg szeretettel ami nekem nem volt ilyen szinten, ők velük az apja mindig játszik velük, én velem egyszer focizott 10 percet az udvaron ennyit játszott velem egész gyerekoromba, vagy elkezdenek hisztizni valamiért jogy neki ez kell vagy az kell, itt nem kizárólag tárgyi gondolok vagy megadják vagy szépen lenyugtassák, én ilyenkor már kaptam a sallert, a mostani gyerekeknek annyi játékja van mint az én gyerekoromba négynek, én is kaptam játékokat de nagyon keveset és annak a nagyját is rokonoktól, és csunyán is beszélt velem, idősebb koromba, "Kitekerem a nyakad, eltöröm a kezed/lábad, megölleg" stb elhangzottak ilyen de nem minden nap, de legbelül tudom, hogy nem volt rossz ember.

Anyám legbelül nagyon jó ember, csam amikor még szegényesebben éltünk nagyon spórolós volt, amit lehet megspórol rajtunk, persze nem tehettük meg, hogy szórjuk a pénzt de amit csinált már túlzás volt, kiskoromba minden évben egy távirányitós autót kértem tőle, még a rokonoktól is, de sose kaptam meg pedig nagyon vágytam rá, de amire akart arra meg megtudta spórolni a pénzt, akkor nehezen éltünk és sokszor többe nézte a pénzt mint minket, most már más a helyzet hálistennek már van miből mostmár nem sajnálja rám, de azt hogy nem kaptam meg azt a távirányizós autót tőle ez bennem maradt nert én nem voltam a követelőzős gyerek akkor nekem az normánisnak számitott, hogy nem kapkok játékokat, kimentem az udvarra és csináltam magamnak és jó volt, szép emlékeket idéz vissza, de arra az autóra nagyon vágytam és sokat jelentett volna ha azt megkaptam volna. Ő jó anya volt, amikor kicsi voltam epilepszia kezdett kialakulni nálam és rászánta azt a pénzt hogy kikezeltessen, de sokszor éreztem jobban fáj neki a pénzt kiadni minthogy beteg voltam de lehet ez apám hibája volt mert gyerekén kaptam a sallereket és lehet váltotta ki, de ez nem biztos.

Egy kicsit eltértem a tárgy témájától, az "irigység"-től, de lekellet irnom ezeket hogy az én szemszögömből lássátok a dolgokat.

Én senki alá nem raknák, de valamikor már olyan értelmetlen dolgokra is irigységgel reagálok, és ezzel eltaszitok magam elől mindenkit mert ki akar egy olyan emberrel barátkozni az irigy rá, és ők nem tudják valójában mivan bennem, csak azt én irigy vagyok és ez nem jó.

És nem tudom mit tegyek ellene, annyira szeretném elfojtani bennem ezt az érzés egy kicsit már megtanultam irányitani de nem tudom teljsen, az irigység mindig az ember arcára lessz irva.

Pozitiv és negativ válszokat eggyarán elfogadok, aki válaszol erre irja 100%-ban mit gondol, néha a sértő dolgok is segithetnek.