Nagyon erős kínzó féltékenységgel mit lehet kezdeni? Ha valaki olyan extra szerencsétlen a szerelemben mint én?
Egész éjjel nem aludtam és elkezdtem ezen gondolkozni, utánajárni hogy mi van azokkal akik tetszettek
Azt előre leírom hogy átok ül rajtam az élet minden területén, a szerelem terén is.
Alapvetően egy nagyon féltékeny irigy típus vagyok, egyke is vagyok de kapcsolatok terén talán a legerősebb.
Egész életemben talán 2 férfi tetszett igazán, akiket személyesen ismerek, a másik 2 plátói volt.
Akik meg a legjobban nyomultak rám, azok SOSEM tetszenek.
Aki nagyon tetszett, vele volt valamennyi kapcsolatom sok évvel ezelőtt, utána kiderült hogy megcsalta velem a barátnőjét…
Már együtt vannak vagy 8 éve, a pasi semmit nem posztol róla, de ma láttam hogy kommentelt neki… sajnos borderline hajlamú vagyok, ilyenkor a világból ki tudnék rohanni.
Engem is, a csajt is átver, velem megcsalja, én elutazom és folytatja tovább a kapcsolatot vele mintha mi sem történt volna…
Már többször rá akartam írni a csajra hogy elmondjam hogy milyen durván meg lett csalva és le lett tagadva előttem.
20 évesen volt egy platoi szerelmem, akivel egy helyen dolgoztunk egy ideig, én láttam őt, ő nem látott engem…
Van hogy egy nap kapok vagy 20 üzenetet instan, facen, de pont az aki ennyire tetszik, vele közös munkahelyen így elkerüljük egymást és azóta kell néztem hogy pont azóta van együtt a nem is túl előnyös külsejű barátnőjével mint az előbb említett pár…
Pont 8 éve.
Akárhányszor kutatok utána látnom kell hogy milyen stabilak együtt ennyi ideje, pedig az egyik legszebb férfi akit valaha láttam és 100x szebb nőket megkaphatna.
Mit lehet az ilyen feltekenyseggel kezdeni, főleg borderline gyanúsan?
Hogy lehet valaki ENNYIRE szerencsétlen a szerelemben mint én?
Bezzeg akit a hátam közepére nem kívánok az van aki 6-7 éve ír… hogy csinálhat ilyet az élet?
Hogy lehet hogy aki nekem nagyon nagyon kellene azzal sosem jön össze, akit meg ruhellek ok évekig a nyakamban lihegnek?
Ki vesz le ilyen átkot?
Ezzel nem vagy egyedül :D
De ha ez téged ennyire kiborít, akkor talán valami kezelésre lenne szükséged. Beszélgetni egy segítővel, akinek ez a szakmája.
És nem átok, úgyhogy ne jósnőhöz vagy más ilyen varázslóhoz menj :)
Hú, ez durva, még töröltek is a válaszom. Pedig nem olyasmit írtam, hogy add fel az életed... Jó, én értem, hogy optimistának kell lenni, meg minden, de rohadtul benne van a pakliban, hogy az embernek nem lesz kapcsolata soha. Hiába söpörjük a szőnyeg alá ezt az eshetőséget.
De oké, akkor írom azt, ami a holtbiztos megoldás: leadod az igényeidet a minimumra, nyomod a Tindert, és összeállsz bármilyen jelentkezővel, akitől minimum nem kap el a hányinger, és akkor meg is van a párkapcsolat. Éljen az optimizmus.
33F
Borderline gyanú... Tudat alatt belesodrod magad azokba a helyzetekbe, ahol el vagy utasítva. Hogy megerősíthesd magadban azt az elképzelésedet, hogy igen, igazad van, te el vagy átkozva és nem kellesz senkinek. Olvass utána, ezt nem én találtam ki, létező jelenség.
A másik dolog, amivel nem leszek népszerű, de leírom, mert nekem csak az segített: antidepresszáns. Mióta szedem, nem kínoz semmiféle lelki fájdalom. Nekem igazából már nem is a párkapcsolat volt a célom, meg hogy hú de milyen egészséges legyek, csak hogy ne szenvedjek. Arra épp jó.
7 az egy dolog hogy rossz mintát hoztam a családból, de az még nem tudja befolyásolni, hogy hova sodor az élet és hogy pont akiktől undorodom azok jönnek a legjobban, az a 2-3 aki meg tetszik, azokkal van valami, de nem lehet komoly….
Ez csak valamilyen természetfeletti i befolyás lehet már.
Az elég szomorú ha az antidepi csak arra jó hogy elnyomja a rosszat, de a körülmények nem változnak, ugyanúgy megy tovább a rossz minta.
Igazából ha ez így lesz, akkor lehúzhatom a rolót, mert mind az anyám, mind az apám sérült, az apám az egyik legbetegebb ember a földön…
Egyébként pár éve próbáltam már antidepit, de gyógyszerérzékeny vagyok és nagyon rosszul lettem tőle.
Az meg hogy kihez vonzódom, persze az is valamilyen szinten köthető egy bizonyos állapotomhoz, de az nem pszichés betegség.
Azt is elismerem hogy van amikor csak az elérhetetlen tud tetszeni és ha itt lenne akkor már nem kellene.
Sajnos a nagyapám is bántalmazó volt és az anyám megtalálta a legnagyobb pszicho embert a földön.
De akkor ilyen alapon fixen lehúzhatom a rolót. Pedig sajnos nem vagyok aromantikus.
A) nem azok jönnek, akiktől undorodsz, hanem azoktól undorodsz, akik jönnek
B) a jó pasik nyilván találnak olyan lányt, akinek nincs ennyire negatív aurája, hogy elátkozottnak érzi magát, meg a családját okolja mindenért, stb. Nálad azok próbálkoznak, akik ugyanolyan szerencsétlenek, mint te, csak te is taszítónak találod őket. Így megy ez.
9 hát hogyne. Mert a világ úgy működik, hogy akinek szép e külseje az mentálisan teljesen ép.
Nálunk a családban szó szerint max egy-két kivétel nélkül mindeki szép, férfi is nő is, közben egyet nem tudnék megemlíteni akinek ne lenne minimum 2-3 pszichés problémája.
A jó pasikra is pont az jellemző, hogy mind olyan stabil mentálisan, meg nem lesz hatalmas százalékuk önimádó fuckboy….
Sőt, a taszító külsejű férfiak meg ugye mind mentálisan stabilak
Egyik legnagyobb nárcisztikus idióta akivel találkoztam 28 évesen már úgy nézett ki mint egy 45 éves kopasz elhízott gyari munkás. Közben nagyon gazdag családból jött, az volt az egyetlen amire verni tudta magát.
Nálam az undor a külsőnél kezdődik.
És akik viszont tetszettek élőben, azokkal pont az volt a gond amit leírtam hogy nem komoly szituáció volt, csak kaland.
De még ha úgy is lenne ahogy írod, akkor sincs ezek szerint ebből kiút a beteg családom miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!