Sokan miért utálják a cigányokat?

Figyelj, nekem tökmindegy fehér vagy fekete bőrű akarja szúrni magát a kecó előtt a fűben, elősyör megkérem, hogy húzzon el onnan, másodjára hívom a rendőrséget.

Felőlem Motzartot is hallgathat valaki kihangosítva a tömegközlekedési eszközön, őt is meg fogom kérni, hogy tegyen be fülhallgatót vagy némítsa le a szarját.

Mindennek meg van a helye és ideje, a cigányok ezzel úgy vannak, hogy lehet b@szni meg zenét bömböltetni, ragasztótszívni bárhol, még a tömegközlekedésen is….

A rendszerváltás után megszűnt a közösségi néplakáshatás jellegű lakásépítés, vagy ha néha épül is valami nép lakhatás cimén, akkor az olyan hír, mintha földönkívüliek érkeznének. Gyerekkorunkban, pláne az NDK-ban a népi lakásépítés valamivel jobban a normál állami működés és az értelemes emberi civilizációs lét részét képezte, de valójában az a kor is döcögött már a modernitás kihívásaitól és a társadalmi szétszakadás veszélyétől.

Nem tudok igzán hinni a cigányok bűnösségében. Ha egy ország már elemi lakhatási, ellátási problémákat nem tud megoldani, akkor ott a gondok mélyebben fekszenek. Valami baj történt talán még az őskor, ősközösség felbomlásakor. Kevésbé régre visszamenve, a 90-es évek nagy triázsát, a sebezhető rétegek teljes félrerugdosását meg kellett volna előzni. A 30 év kialakitott egy láthatlatlan falat társadalomban, és a családon belüli erőszak láthatatlanná válásának is kedvez.

Minden természeti néppel ez történt. A hadzák, eszkimók, busmanok, ausztrá bennszülöttek csodálatos alkotásokat hoztak létre. A világ legősibb mitoszát - tudományos feltételezések szerint 37 000 éves - épp egy ausztrál törzsnél jegyezték föl

[link]

aztán jött az ,,akkulturációnak'' eufemizált kultúrvesztés, anómia a civilizációval, és ugyanezek az értékes vadnépekből részegségbe, alkoholizmusba, öngiyilkosságokba sodródott, gyökértelenségekkl, anómiával küzdő sebezhtő rétegek lettek.

az Amazonas-vidéki indiánok fontos és még ma is értékesnek számító gyógyszereket, gyógynövényeket fedeztek fel, a hiedelemvilágukat pedig a modern rendszerelmélet és ökológia szempontjai alapján próbálják elemezni a tudósok (ld. Gerardo Reichel-Dolmatoff: Rainforest shamans).

A cigányok a magyar népi kultúra olyan fontos elemeit őrizték meg, mint pl. a népi mesemondás, a népi mesemondó személyisége, közönsége, tudásának spontán áthagyományozása, a népmese változatképződései, fejlődésnek dinmikája. Ezt már nem lehetett kutatni a magyar parasztság körében, ezért a 70-es években még létező gyűjtések valójában az erdélyi cigányság körében történtek. Ld Nagy Olga: A népi mesemondó és közössége, továbbá Nagy Olga: A nap húga és a pakulár.

Sajnos ezeknek a magasabb rendű népeknek mindnek a kultúrája szétolvadt a mai közegben. De mivel ez szinte minden természeti néppeel igy történt, nemcsk egyikkel vgy másikkal, ezért arra következtetek ebből, hogy nem a természeti népekkel van a hiba, fordítva, tulajdonképp a mai tömegtársadalom kailakulásakor, a modernizáció során történt valami ami ellentétes lehet az emberi természettel. Az is lehet hogy más bolygókon a természeti népek teljesen törésmentesen mennek át a fejlett posztmodern társadalmakba, úgy, hogy ezenközben folytatólagosan meg tudják őrizni őseik tudását.