Ha felnőttként még a szülőkkel élsz, mennyire szégyelled ismerősök, munkatársak előtt?

Egyáltalán nem és ráadásul párom ide költözött. Mindenki tudja, hogy anyummal voltam és most már hárman vagyunk.

Igazából abszolút megvan a magánszféra, van egy saját birodalmam, enyém a nagyobb hely, régen rendszeresen házibulikat tartottam. A hely most is úgy van kialakítva és újonnan átalakítva, hogy társaságot fogadhatnék. Csak már valamiért elszoktam tőle.

35/F

Egyáltalán nem szégyellem, és lehet pont ezért mert "kéne".

Lehet ha nem "kéne" szégyellnem, akkor meg szégyellném. Nem tudom...

Ez van! Ilyen az ember!

Mindig mást csinál, mint amit kéne.

Miért kellene szégyellni már bocs?

Inkább azoknak nem kellene hencegni, akik örökölt vagy szülők által vásárolt lakásba költöznek, nem mindenki szerencsés.

Na meg azoknak se akik állami támogatásból, mert az a közösből van, amit ha nem adnának annak is könnyebb lenne, aki a szüleivel él.

#35

Aki értelmes felfogja, hogy egyéni élethelyzetek vannak.

Ezen felül más korszakban kezdte az életet egy ma 30 és 60 éves.

Nem lehet másokhoz hasonlítani magad, és azzal se érdemes foglalkozni mit gondol.

Engem pl rohadtul nem érdekel ki hol, kivel él, magamra fókuszálok.

Ellenben a látványosan hencegő, egoista embereket nem kedvelem, akik szerint mindenkinek úgy kellene élnie, ahogy nekik.

Kerülöm az ilyen típust, nagyon toxikus a jelenlétük.

Én nem értem, amit írsz. Pontosabban a miértet. Nem zavar, magadra fókuszálsz stb. Igazából azon aggódsz, hogy hogyan vélekednek a helyzetedről, amikor téged nem érdekel az övéké? De szerintem nagyon is foglalkoztat. Mindenki tesz rád magasról és ez zavar. A lehető legszívesebben elítélnéd őket, mert neked nem jutott valami, ami nekik igen.

Sajnálom, hogy így érzed.