A gyermektelenség kérdésében miért végletekig megosztott a társadalom?

Mert ebben a témában nincs kompromisszum, hiszen "félig" nem lehet gyereked.

Vagy van, vagy nincs.

Azért mert az alap hiányzik a diszfunkcionális, és rossz mentális állapotú társadalomból.

Az elfogadás és az empátia. Enélkül semmiben nem lehet "kompromisszum".

Mindenki a saját nézőpontját hajtja. Holott az nem a valóság.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény. Minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Nem kötelező, hogy így legyen.

Nekem az a sajátos véleményem, hogy nem az a felelősen gondolkodó ember, aki megfelelésből a saját akaratával szembemenve belevág a gyerekprojektbe, hanem az, aki ki meri mondani, hogy "nem akarom, hogy a gyereknek roszz szülője legyek, így inkább nem vállalok gyereket".

Nekem minden tiszteletem azoké, akik vállalnak és korrektül teszik a dolgukat, ám azt nem tudoom tisztelni, aki előjogokat és kivételezettséget vindikál magának csak azért, mert van gyereke.

Van aki úgy gondolja, hogy a gyerekvállalás csak az érte járó támogatás kérdése.

Va aki meg úgy, hogy lesz-e a gyereknek jövője. Például nem biztos hogy mindenki összeszerelő üzemi munkást szeretne felnevelni. Ráadásul egy olyan anti-demokráciában, ahol nincs is kitörési lehetőség. Például jó diplomás állásból sem lesz még valaki versenyképes tőkés.

Van aki meg a szabad életet szereti, gyereknevelési gondok nélkül.

Például a volt szülőfalum gyerekvállalási kedve azért váltott zuhanórepülésbe 1960-tól napjainkig, mert az egykori szabad gazdák nem akarnak gyapotszedő niggereket nevelni az összeszerelő üzemek számára. Mert ha ők nem szeretnek a társadalmi ranglétra alján lenni, akkor valószínű a gyerekeik sem fognak.

Természetes, hogy ez konfliktusokat okoz.

Nagyon sokan gyerektelenek ilyen-olyan okból, és akik pedig gyereket vállalnak, azoknak nagyon nagy anyagi és életmódbeli teher a gyereknevelés a modern társadalomban, mert soha nem voltak ennyire magas elvárások a gyereket nevelő szülőkkel szemben, ugyanakkor pedig a szülők soha nem voltak ennyire segítség nélkül magukra hagyva a gyerekekkel.

Ez alatt azt értem, hogy egy anyától el van várva, hogy tökéletesen nevelje a gyerekét, különórákra, stb. hordja, és amellett dolgozzon a munkahelyén lehetőleg full time, és még legyen csinos, sportos is.

Ja, és emellett egyre kevesebb az a nyagyszülő, rokon, aki be tud segíteni a gyerekfelügyeletbe, egy bébiszitter meg egy vagyonba kerül.

Na, ezek vannak egy anya vállán a XXI. században, és akkor még sokan jönnek okoskodva, hogy mit nem csinál jól. A gyerekneveléshez ugyanis a focihoz és a politikához hasonlóan szintén mindenki kiválóan ért, még a gyerektelenek is.

A magyarok többsége csak szélsőségekben képes gondolkodni!

Genetikailag kódolt adottsága e nép tagjainak, hogy a szellentésből hőlégballont generáljon és mások valós problémájára semmiként tekintsen!

"Én úgy látom ez az egyik leginkább vitatott kérdés, mert sokan tragikusnak tartják, hogy a fiatalok nem akarnak gyereket vállalni és komoly pénzeket fektetnek abba, hogy megpróbálják meggyőzni őket."

Meggyőzni valakit arról, amit nem akar, ráerőszakolni, hogy életreszóló felelősséget vállajon olyanért, amit nem akar, elég buta dolog. Átment társadalmi elvárássá a gyermekvállalás. 8 milliárdan vagyunk a Földön, tehát a kihalás szélén se vagyunk, hogy kötelező legyen szaporodni. Szerintem mindenkinek joga van eldönteni, mit akar. Mi se nyúzzuk a gyerekeseket, hogy ne szüljél, vagy szüljél még 5-öt, elvárható lenne, hogy ők is békén hagyják azokat, akik nem vállalnak gyereket.