El tudtok olyat képzelni, hogy valaki úgy élt le egy egész életet, hogy nem szerette őt senki?

Milyen gyakori lehet ez? Tehát hogy egy 70-80 éves néni/bácsi úgy hal meg, hogy senki se szerette, senkitől se kapott soha szeretetet. Ez milyen szomorú lehet... Szokott lenni a macskás néni, mint sztereotípia, de annak legalább ott vannak a macskái. Én olyanra gondolok, akire szó szerint a kutya se nézett rá soha.

Szerintem az élet tanítása, hogy először szeretetet kell adnod ahhoz, hogy szeretetet kapj. Így működik a körforgás. Én szeretnék megtanulni szeretni. Nem akarom elhinni, hogy nincs bennem szeretet, hogy tök üres vagyok.. Nem akartam nagyon ide keverni a vallást, de én nagyon remélem, hogyha van Túlvilág, akkor a szeretteinkkkel és barátainkkal ott is együtt leszünk. Máskülönben nagyon igazságtalan lenne az egész..