Sorkatonaságot megélt emberek, szerintetek szükség volt, illetve lenne sorkatonaságra, kell(ene) az a fiúknak?

18 "Lefizetted a sorozótisztet eü probléma miatt úsztad meg ?"

Volt ennek legális módja is. Főiskolára jártam. Az utolsó években már az igazolás ellenére lesoroztak (korábban már iskolai igazolásra már az elején elengedtek a procedóráról). Mondjuk Furkó Kálmánhoz szerettem volna menni, de szemüveg miatt tartalékos tisztképzásre írtak be, ha pedig kihullok az iskolából, akkor helikopterszerelőnek képeztek volna.

Mire végeztem az iskolával eltörölték, így nem lettem egyik sem.

"Az meg, hogy ordibáljon nekem egy pont nulla ember leütném, mint a taxiórát.."

Akkor legalább folyamatosan biztosítottad volna a különszobád.

Na pont az ilyen kis beképzelt fingfejeknek lenne szüksége a sorkatonaságra.

Ott megtanulnád, hogy nem ütlegelünk senkit, mert következménye van. Gondolom azt hiszed, hogy ilyenkor meg kellett nyomni az F7-et és ójraindult a nap. Vagy rendezted volna egy bocsikával. :D

Persze normális ember ezt magától tudja, van akit alázni ekll ehhez.

25# 30 az a 9 másik ... Azt felejtsd el hogy itt keménykedsz a GYKn , bekerülsz aláírtál mar a sorozáson papírt majd az eskün a másikat . A

lerúgtam lefejeltem a tisztet az a legenda ezt a kamugépek terjesztettek magukról . Hadbiróság 1 év büntetőlaktanya majd az 1 év után vissza sorkatonának semmi kedvezmeny hazaút .

Voltam katona, 1986. augusztustól 1988. februárig, vagyis még a szocializmusban. A főiskola után fél év Kalocsa, kiképzés, amit állítólag önként vállaltunk, csak éppen mi nem tudtunk róla. A kiképzés végén tiszthelyettesek lettünk, ha akartuk, ha nem. Utána kikerültünk csapatokhoz szakaszparancsnoknak. Persze, akinek volt protekciója, az jobb helyekre került, naponta hazajárt. Nekem nem volt protekcióm, Lentibe kerültem egy évre. Ez első lépcsős laktanya volt, vagyis, ha az imperialisták megtámadtak volna, akkor mi mentünk volna először. Mindkét helyen – néhány kivételtől eltekintve – rendkívül bunkó tisztek voltak. Csak néhány becenév: Paréj, Gyilkos Józsi, Gázos Jocó, Köcsög Tomi, Tapló.

Nekünk, mint „hallgató elvtársaknak”, annyiban volt jobb, hogy mi csak kilencen voltunk egy körletben és nem vaságyak voltak, hanem faheverők. Utána Lentiben pedig már a „nőtlen tiszti” szállón laktunk a laktanyán kívül és civilben járhattunk haza. A katonák viszont Lentiben 15-20-an voltak egy körletben emeletes vaságyakon aludtak. 1987-ben még fával és szénnel tüzeltek, a fát ott vágták a körletben. A vizesblokkban nem volt meleg víz, telefon még vonalas sem volt. Minden századszinten egy fekete-fehér tv volt a folyosón, de azt is csak este tízig lehetett nézni. A technika is „nagyszerű” volt. Például Kalocsán az egyik harcászati gyakorlaton nem volt gyakorló kézigránát, helyette fadarabokat dobáltunk. Járművünk a „csodálatos” és igen „kényelmes” D-944-es PSZH volt:

[link]

Nagyon utáltuk, az akkor már több, mint 20 éves járművet.

Lentiben már az újabb BMP-1-esek voltak:

[link]

Viszont a harckocsik még T55-ösök voltak. Előfordult olyan, hogy nem sokkal egy gyakorlat előtt tíz BMP-1-ből a fele be sem indult, a harckocsiknál még rosszabb volt a helyzet.

Nem sok értelme volt a sorkatonaságnak. A tisztek saját magukat utáltatták meg, így mondtuk: egy háború esetén legelőször a saját tisztjeinket lőnénk le. Tulajdonképpen másfél év „kimaradt” az életünkből. Persze így utólag már csak nevetve emlékszünk vissza a sok értelmetlen hülyeségre, meg a sok idióta katonatisztre.

Békeidőben szerintem nincs igazán értelme a sorkatonaságnak. A katonaság egy szolgálat, aki úgy érzi, hogy ehhez van elhivatottsága, az mehet önként. Az ilyenekből jobb katonák lesznek, mint, akiket annak idején akaratuk ellenére belekényszerítettek ebbe. Abból soha nem lesz semmi jó, amit kényszerből csinálunk. Mi is megtanultunk lőni pisztollyal, géppisztollyal, géppuskával, RPG-7-tel, Dragunov távcsöves puskával, dobtunk kézigránátot, de most mi hasznát vesszük? Semmit. 1987-ben A BMP-1 ágyújával való lövés 7000 Ft-ba (ez akkor egy jó fizetésnek számított), a 9M14M irányítható páncéltörő rakétával való lövés 70000 Ft-ba került volna. Ez természetesen mindenkinél elmaradt, az irányzók csak elméletben tanulták meg a lövést, de így éles esetben mi lett volna? Az utóbbira volt egy Csepel teherautóban kialakított szimulátor, azzal lehetett „játszani”, de élesben egész más. Mindenki lopott, amit csak lehetett, a katonák üzemanyaggal üzleteltek. Egyszer a mi telephelyünkön állt az ezredes lánctalpas járműve és az azt kezelő katona nyitva hagyta. Bemásztunk megnézni, majd megtaláltuk egy fadobozban a rádióhoz való tartalék elektroncsöveket, azok azóta nálam vannak. Nekünk, mint szakaszparancsnokoknak oktatást is kellett végezni: harcászat, lőkiképzés, vegyvédelmi kiképzés, alaki foglalkozás, politikai oktatás. Ez utóbbiban például ilyen felemelő témák volt: „A katona fiatalok szocialista nevelése”. Egy alkalommal politikai oktatásképpen a Szabad Európa rádiót hallgattunk, ha azt valami tiszt megtudta volna mehettem is volna a büntetőzászlóaljba. És sorolhatnám a sok eszetlen hülyeséget.

Összességében értelmetlen volt a Magyar Néphadseregben való sorkatonaság. Rövidítve MN, amit mi így mondtunk: Menjetek Nélkülünk.