Miért mondanak nekem olyanokat, hogy "megtalálod majd az igazit", "rád is vár valaki", amikor nyilvánvalóan nincs így?

"amúgy ilyen hozzáállással ami neked van, nem is lesz jobb. A probléma a hozzáállás."

Sajnos nemrég elhittem, hogy tetszhetek valakinek (többször is indokolatlanul hozzámért, simogatott, mindig rám mosolygott, ha összenéztünk, nekem mindig név szerint köszönt, érdeklődött irántam...), akkor is nagyot koppantam. Többször nem akarok csalódni, mert iszonyúan fáj.

"Tehát nem opció egy másik ronda ember?"

Nézzétek, én úgy gondolom, hogy a szépség szubjektív. (Engem aztán nem vádolhatnak azzal, hogy finnyás vagy válogatós lennék, sokféle nő tetszett már). De vannak kivételek, mint mondjuk azok, akiknek deformált arcuk van, mint nekem. Nálam rondább állat nem nagyon van a földön, nőben pláne, szóval bárkit is választanék, az szintemen felüli lenne.

"A "megtalálod majd az igazit" azt leginkább pont akkor mondják, ha több kapcsolatod is zátonyra fut. Neked meg elvileg nincs is."

Nemrég beleszerettem valakibe, és ugyanúgy jártam, mint mindig, az érzéseim viszonzatlanok. E kapcsán mondogatnak ilyeneket.

"Rengeteg ronda embert látok párkapcsolatban, innentől bukik is az elméleted."

"Akkor hogyhogy mégis sok ronda pasit látok, akiknek barátnője/felesége van?"

Mert azok, akiket ti rondának tituláltok, csak szimplán nem a ti esetetek (ha nők vagytok), vagy nem szimpatikus az ábrázatuk (ha férfiak vagytok).

Amúgy azt vállalom, hogy nekem nem kell akárki. Ezért nyugodtan megvethettek, de ti is ilyenek vagytok, csak az a különbség, hogy nyertetek/jobb számokat sorsoltak nektek a génlottón.

Szerintem tetű dolog lenne, ha valakit becsapnék azzal, hogy érzek iránta valamit, miközben nem, és ugyanolyan magányos lennék, mint egyedül.

De mondom, nekem tetszett már ilyen is meg olyan is, nem csak a "szépségkirálynők" érdekelnek, ahogy ti fogalmaztatok. De valamiféle vonzás kell, nemde? Én nem átkozok senkit, maximum a természeti törvényeket...