Miért érvelnek egyesek azzal, hogy fiatalság-bolondság, amikor nyilvánvaló, hogy az ember alapvetően nem változik, és többségükre az a sors vár, amit fiatalon is csinálnak?
Ezek a meseszerű történetek, hogy Lacika, aki már 16 évesen ivott, drogozott, és az iskola mellé járt, majd egy komoly tudós, vagy államférfi lesz, 1 000 000-ból egy 1-szer történik meg.
Az ilyenek többsége, ha a szüleik meghalnak, felnőttként lecsúszott emberek lesznek.
Azokból viszont, akik már kamaszként is jól teljesítettek a suliban, sportversenyekre jártak, lehet egy komoly sportember. És kevés a valószínűsége, hogy hajléktalanszállón végzik.
#4
Nem hiszem.
Szerintem általában az helyzet, hogy aki 24 éves kora után egy senkiházi lett, az előtte is az volt.
Aki viszont 24 éves kora előtt is kiváló ember volt, az utána is az lett, legalábbis az esetek többségében.
Nem hiszem, hogy ez másképp lenne. Véleményem szerint az ember sorsa általában bele van kódolva a gyerekkorába/kamaszkorába.
Ha ez nem így lenne, akkor azt kellene látni, hogy folyamatosan változik az emberek élete.
De nem így van.
Éppen EZ a bizonyíték arra, hogy nagyon kevés embernek sikerül kitörni a saját pokolából.
De most mi a bajod? Bántott valaki? Vagy reméled, hogy valaki, akit nem bírsz, hajléktalanszállón végzi?
Nagyon sok tényezője van annak, hogy ki tud a fiatalkori hülyeségeiből kitörni, és ki nem.
A férjem elég zűrös fiatal volt, teljesen rákapott két barátjával a fűre gimiben, nem igazán volt tiszta pillanatuk. Hármuk közül ketten abbahagyták, normálisan élnek, egy úgy maradt, szétesett. Ez elég jó arány.
#5
"Véleményem szerint az ember sorsa általában bele van kódolva a gyerekkorába/kamaszkorába."
Ezzel egyetértek, de ez a szólás nem erre vonatkozik, hanem inkább arra, hogy az ember, főleg fiatalon, csinál _néha_ hülyeségeket. Nem arról van szó, hogy masszív alkoholista valaki, hanem mondjuk arról, hogy középiskolásan csinál egy-két hülyeséget.
"Ha ez nem így lenne, akkor azt kellene látni, hogy folyamatosan változik az emberek élete."
Azt is lehet látni. Főleg ha egy idősebb embert hasonlítasz ahhoz, milyen volt gyerekként.
Attól, hogy valaki csinál bolond dolgokat (is) pl berúg, lóg a suliból stb. még lehet sikeres bármiben.
Egyetemista vagyok, rengeteg matematikust, fizikust, orvost, kutatót stb ismerek. Néhányat ismertem tini koromban is, illetve én is valamelyik vagyok. Rengeteget buliztunk, vannak eszméletlen sztorijaink, csináltunk "bolond" dolgokat. Persze az eszük mindigis megvolt, szóval nem volt kihívás a gimi (néhány esetben az egyetem sem). Néha lógtak/lógtunk, voltak kis balhék. Szóval a fiatalság-bolondság megvolt. Viszont az igaz, hogy fiatalabbként is sikeresek voltunk mindig, az adott korosztályhoz meg a pár évvel felettünk lévő korosztályhoz képest.
Ne tegyünk úgy, mintha minden tudós, sikeres ember karótnyelt stréber lenne egész életében. Sőt, ilyet alig ismerek. Sokkal jellemzőbb a valóban okos emberek közt az, aki a "nem tanulok, kitűnő vagyok", a "leszarom a sulit, rúgjunk be, de megnyerem az országos versenyeket" vagy a "nem tanulok, mert ezer különórám van és szórakozok, de azért minden megy csípőből, a nyelvvizsgák meg a matek is" csoportba tartoznak. Jegyeken lehet, hogy nem mindig látszik.
#7
Oké. Így már értem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!