A tudatos gyermektelenség leginkább az értelmiségi emberekre jellemző?

30-as: Igen, ez volt a régi valóság. Ezt kellene a nosztalgiázóknak elolvasni. Ebben 3 olyan dolog is van, ami ma már nemcsak hogy nem elfogadott, de nagyrészt bűncselekmény is.

1.: 14 éves lány és valószínűleg felnőtt férfi. Nálunk még nem bcs., de ahol magasabb a beleegyezési korhatár, ott mehetne a nagyapád a börtönbe, de nálunk is manapság már nemes egyszerűséggel pedofil a neve az ilyeneknek (kivéve, ha nem csak egy-két évvel idősebb). Manapság amúgy is csak 16 felett lehet házasodni.

2.:Kényszerházasság: bűncselekmény.

3.:Veréssel kitaposni a diplomát: súlyos gyermekbántalmazás. Ma egy pofonért is büntetőeljárás jár, ha bizonyított. De a közvélemény nagy része is elítéli a gyerekverést.

Jobb ma élni, ma is sok a gond,de valamivel emberibb szokások vannak.

11 évvel volt idősebb.

Nagyim nem gondolt nosztalgiával a "régen minden jobb volt" időkre.

Nagyon örült a változásoknak, a lehetőségeknek.

A szüleimtől még én is sokszor kaptam, emlékszem, h még a kádban hajmosás közben is az orosz ragozást kellett gyakorolnom, és a hibáknál akkorát kaptam a fejemre, hogy lerepült róla a hab a csempére.

Lassan 50 leszek, de minden nyelvvel hadilábon állok, hiába teltek el úgy évek, hogy szorgalmasan a tanulással keltem-feküdtem.

Ellenben a reálok (matematika, szervetlen kémia, geometria, stb.) ragadtak rám, elég volt figyelni az órákon.

Mai eszemmel hideglelést kapok a mostani szülők egy részétől is, akik agyongyakoroltatják a gyerekeiket a kitűnő bizonyítványért.