Férfiként nulla versenyszellemmel mit tartogat az élet?
Szóval én így születtem, sosem érdekelt a versenyzés semmiben: már oviban sem és iskolában sem amikor voltak ezek a bugyuta sorversenyek, ilyen sportfeladatok hogy rohanj ide meg vezesd a labdát minél gyorsabban, emlékszem mekkora nevetséges baromságnak tartottam.
Vagy gimiben mondja egyik haverom hogy figyelj már a csajodat több pasi is kinézte és ez is odament hozzá meg az is, próbálják elszedni tőled.
Mondom: és akkor mi van?
Akkor tudatosult bennem valami fura "felsőbbrendűségi" érzés hogy tőlem úgysem szedik el a csajomat, de ha mégis akkor meg mi van?
Vagy pl. bicajoztunk fel Mátrában és egy durva emelkedőn egy futó lassan lehagyott minket, haverom mondja hogy "hát ne hagyjuk már micsoda szégyen" ő megelőzi. Mondom jó menjél majd fenn találkozunk.
Semmi veszteségtől vagy megszégyenüléstől való félelem nincs bennem.
Soha nem érzem hogy bárkinek bármit bizonyítanom kellene sőt egyenesen nevetségesnek érzem ha bármiben versenyhelyzet van.
Viszont látom hogy ez teljesen szembemegy az életben az általános felfogással.
Ránevelhetem magam valahogy arra hogy komolyan vegyem a versengést és ne érezzem nevetségesnek?
Várj... Nincs benned versenyszellem vagy szimplán lusta vagy?
Én például abszolút nem vagyok kompetitív, rosszul érzem magam, ha versenyeznem kell bárkivel bármiben, ezért nem teszem. Az atyaisten sem tud rábírni, hogy én akkor megmutassam, mit tudok, mikor provokálják tőlem a jó teljesítményt és összehasonlítgatják mással, hogy utána elégedetten biccentsenek vagy lekicsinyeljék a munkám. Nem veszek ebben részt semmilyen szinten, nem állok bele abba, ha valaki versenytársként kezel.
Mégis jobbra és jobbra törekszem, hajt a kíváncsiság, a fejlődés és az eredmények. Teszem a dolgom, szeretem csinálni azt, amit csinálok általában, gyönyörködtet, ha valamit jobban és jobban tudok csinálni és összességében elégedettek a munkámmal. Sajnos ennek pont az a mellékhatása, hogy versenyeztetni akarnak meg mellettem akarnak faszt méregetni egyre gyakrabban, de nekem ez nem hiányzik egyáltalán.
Szóval újra kérdezem: nem vagy kompetitív, ami azt jelenti, hogy nem az tüzel fel, ha mással versenyezve kell teljesítened vagy csak szimplán minimalista vagy és semmi sem érdekel annyira, hogy normálisan csináld?
Túrázás, futás, bicajozás ("sok sport"), rajzolás nálam is megvan és még a töri is - jó mondjuk nem régészet, de azért konyítok egy kicsit ahhoz is.
A "felsőbbrendűségi érzés"-ről meg csak annyit, hogy a kedvenc mondásom az "aquila non captat muscas". Pedig amúgy szerintem nem vagyok gőgös, egy kicsit sem.
Tök érdekes.
#3-mas voltam
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!