Elhiszed, hogy az életben mindennek okkal kellett történnie? 🤔

"Elhiszed, hogy az életben mindennek okkal kellett történnie?"

Nem. Az életben semmi nem történik okkal. Csak úgy megtörténnek a dolgok és kész. Ok nélkül.

"A traumáid is te vagy. Anélkül nem az lennél, aki."

Hát ez igaz. A traumáim nélkül boldog, sikeres ember lennék. Így meg boldogtalan, beteg ember vagyok, aki másra sem vágyik, csak a halálra.

De nem értem ennek mi köze van a dolgok okkal vagy ok nélkül való történéséhez.

Szerintem ez a kérdés nagyon gyakori.

De a helyes értelmezés az,legalábbis reménykedek benne,hogy nem vagyok agyatlan...

Hogy minden okkal történik,de az hogy az ok szándékos volt-e,vagy hogy milyen töltetű,az más.

Tehát én véletlenül hagytam a polcon egy valamit,ami a fejedre esett,10 éve,most adtam neked el a lakást.

És az 10 éve ott van.

Tehát már nem is gondoltam rá,fogalmam se volt róla hogy ott van.

És te véletlenszerűen kaptad ezt,én se terveztem,hogy úgy hagyom ott,hogy a fejedre essen majd...

Tehát gyakorlatilag ez a véletlen,aztán van a szándékos.

Ott hagytam,hogy a fejedre essen.

De ki gondolta volna,hogy megtetszik valakinek,és leveszi onnan?

Tehát okkal történik minden,de van mögötte valami szándék.

Az is szándék,hogy csak odahányom,azt kész.

Nem?

"Metafora. Van testi és lelki méreganyag. Mindkettőtől meg kell szabadulni."

Ez tiszta, de ostobák a metaforáid. A kaja egy napig van benned, a trauma egy életen át. Szerinted a traumát olyan könnyű feldolgozni, mint szarni egyet. Ez nem így megy.