Hogy legyek túl életem első hatalmas szerelmi csalódásán, amit egy nagyon ismert magyar ember okozott?(nem személyesen) Ha már több mint fél éve fáj és súlyosbodik a dolog?

Mielőtt kiirtam a kérdést beleolvastam főleg a válaszokba de a kérdésekbe is és látom hogy sok itt az úgynevezett “incel”, akik saját magukat vallják annak, ha ők akarnak kötekedni, azt hanyagolják inkább.

Már annyira súlyos a helyzet, hogy úgy érzem pszichológus is kellene ehhez, de előbb itt akarom kibeszélni magamból.

Életemben először tudott egy férfi az életben is vonzani, eddig rá voltam szokva arra hogy fiktív férfiakhoz vonzódom és hozzájuk sem sokáig, általában pár hét és lecseng a dolog és jön egy új.

Vele kapcsolatban is várni akartam, hogy hátha csak egy álmodozó fellángolás, de nem. Már több mint fél éve végre nem csak álmodozás szinten tetszik valaki, hanem az életben.

Legszívesebben leírnám, hogy ki az, de azt egyszerűen túl cikinek érezném. Fiatal, korombeli elvileg barátnője sincs nem házas nincsen gyereke, tehát elvileg nagyon is elérhető lenne, ez a gond.

Viszont nyilván mivel én vagyok a nő, így nem tudok kezdeményezni nála, másrészt fogalmam sincs hol tudnám látni élőben.

Sajnos nem is vagyok pesti, bár amikor az voltam sem láttam soha sehol.

Szóval nyilván be kellett ismernem magamnak, hogy ebből nem lesz semmi, csak telnek a hónapok és ugyanúgy nem leszünk együtt.

Csak rettegek hogy egyszer felbukkan egy hír róla hogy új barátnője van és abba bele fogok roskadni.

Eddig egy volt barátnőjéről tudok és amikor rákerestem görcsbe is rándult a gyomrom...

Soha senki rajta kívül nem tudott még kigyógyítani abból hogy ne egy új sorozat főszereplője jöjjön be, viszont ő most először sokkal jobban tetszik mint eddig bárki. És ő 100%-ig valós, ráadásul nem Brad Pitt, hanem magyar mint mi és pesti...

tudom hogy azt mondja mindeki hogy távolból nem lehet beleszeretni senkibe, de én ezzel nem értek egyet, megnéztem vele az összes interjút és már súlyos érzéseim vannak iránta. Mindene PONT olyan ahogy én szeretem. A személyisége főleg.

Ezzel együtt tudom hogy soha nem leszünk együtt, még ha valaha látna is, nem biztos hogy ő is ezt érezné irántam.

Szóval, ekkora szomorúságon és fájdalmon hogy kell túlesni?

És nem, nem kamasz vagyok már.

Fél éve nem volt nap hogy ne nézegettem volna órákig...

Szóval, valami segítség aki már volt ilyen helyzetben?