Ti, akik nehéz szakon vagytok, nem zavar hogy amíg tanultok, addig mások buliznak, meg élik az életüket?

Nem attól vagyok egyenesben, hogy reggeltől estig tanulok, hanem attól, hogy hatékonyan csinálom abban a viszonylag kevés időben, mikor nekiülök. És be van tervezve a pihenés is az időbeosztásomba. Az egyetlen megkötés, hogy nem rúgok be, mert akkor másnap nem fogok semmi értelmeset csinálni, de úgy gondolom, normális ember nem vágyik arra egyébként sem, hogy atomrészeg legyen.

Dolgozok és sportolok is egyetem mellett. Nekem minden belefér, mert jól be tudom osztani az időm és időben elkezdem feldolgozni az anyagot.

Most pl ez volt a negyedik hét az egyetemen. Az első 3 hét anyagát már feldolgoztam, átismételtem, csináltam hozzá jegyzetet, amiből tudok könnyedén tanulni a zh előtt. És gyakorlok folyamatosan hétköznap, mikor amúgy is mindenki más is elfoglalt. Gondolom egyértelmű, hogy ezt nem heti egy este fogja elrontani.

Nem tudom megérteni azokat, akik 8-12 óráznak tanulás címszó alatt. Be kellene látni, hogy ebből kb 3-4 óra érdemi tanulás, a többi csak időpazarlással egybekötött nyűglődés, amit ha valaki úgy csinál, hogy nem ad magának időt pihenni, szórakozni, kiszellőztetni a fejét, csak azt éri el, hogy kiég a fenébe, mielőtt egyáltalán elkezdődhetne a karrierje. Nem ez az első egyetemi szakom és nagyon sok embert láttam már ezt művelni. Őszintén nem tudom, miért csináljátok ezt stratégia nélkül. Elég széleskörű szakirodalom áll rendelkezésre a témában, ha nekem nem hisztek, nyugodtan utána is olvashattok. Érdemes a tudományra támaszkodni, ha értelmesen akartok csinálni dolgokat.

Üdv,

Egy mérnökinformatikus hallgató.

"És úgyis lesz jó munkahelyük mivel nagyon sok kapcsolatuk van, és biztos bemutyizzák őket valahova jó pénzért. Úgy hogy tanulniuk se kellett."

Sosem értettem, miért abban méri a magyar diákok nagy hányada az oktatás/képzettség minőségét, hogy mennyire szenved, lényegtelen, hogy ennek a szenvedésnek a nagy része fölösleges és elkerülhető lenne...

De úgy látszik, a BME-s arrogancia ezt az írást sem kerülte el. Megsúgok valamit: a diploma jó, de nem fog különlegessé tenni a szakmában. Lehet, hogy van hiány a szakmában, de nem a kezdők között. Az érdekli a cégeket, hogy mit tettél le te az asztalra a diploma mellett. Fölösleges úgy viselkedned, mintha nem lenne igazságos az, hogy valaki olyat preferálnak helyetted, aki jobban szocializált és akivel jobb a kapcsolatuk. Ez nem bemutyizás, ez soft skill. Alapvetően csapatban fogtok dolgozni minden létező projekten, nagyon is fontos, hogy a jelentkező ne csak szakmailag legyen kompetens. Attól pedig senki sem fog hasraesni, hogy az alap tárgyaidat teljesítetted és van egy diplomád. Más ígéretes referenciákat, TDK eredményt, valós munkatapasztalatot tud felmutatni a diplomája mellé, ami valóban az ő munkáját dicséri és az ő eredménye, nem pedig az intézményé, ahol egy marék emberek kívül mindenki csak a tökeit vakarja... Nem a padban szerzel tudást, hiába is pörgeted magad ezen. És hiába teszel olyan megjegyzéseket, mint az általam idézett, egy szakmai körökben mozgó, tapasztalattal rendelkező jelentkezőhöz képest te vagy az, aki nem tanult. Nem vitatom el az eredményeidet, de az egyetemi papírforma nem minősül alkalmazható tudásnak önmagában.

Üdv a való életben.

Természetesen mindenki a maga életét irányítja, ahogy tudja.

Nekem nem volt problémám az egyetemi évek alatt kikapcsolódni, szórakozni menni.

Az más kérdés, hogy utólag pótolni ellett a tanulást, na és ? Kis szórakozás, aztán meg kicsivel több elvonókúra. Nekem pl. azóta nincsen TV készülékem sem. Feleslege idötöltöltés. Egyetemista koromban inkább tanultam, mint tévéztem. Ma sem hiányzik.

A Kérdezőt inkább az zavarja, hogy nem làtja a munkája gyümölcsét, csak azt, hogy másoknak mennyivel könnyebb. Ezen szerintem a legtöbben átesünk.

Kérdező, én mérnökként végeztem, jelenleg a 4. diplomámat szerzem, ez azt jelenti, hogy 12 év egyetem van a hátam mögött. Én is éreztem azt, amit Te (sőt, néha munka mellett is előfordul sajnos...). Ne feltétlenül a facebook/insta világából indulj ki, ahová az emberek nagy része dicsekedni/magamutogatni jár fel. Még fiatal vagy, bőven élhetsz, nem késtél le semmiről.

Az időbeosztás egyébként tényleg megfontolandó. Kezdetben én is a jegyzetek felett görnyedtem, de azóta megtanultam szelektíven és célorientáltan tanulni.

Engem az zavar, hogy hiába tanultam, mindig úgy éreztem, hogy felesleges. Egyrészről az oktatás és a tanárok is katasztrófálisak kb. mindenhol Magyarországon. Másrészről sosem éreztem azt, hogy olyan tudást adnak át, ami hasznomra lenne a munkában.

Elkeserít az egész.

21 L

Kedves Kérdező!

Átérzem a helyzeted jobban (jelenleg is a holnapi 2. ETA laborra készülök), mint gondolnád. Én is a VIK-en vagyok csak villanyon, jelenleg a 3. félévemet taposom, hadd osszam meg nekem mi segített/velem mi volt.

Első/második félévben konkrétan semmit nem csináltam a sport és a tanuláson kívül( egy "gólyabulit" kivéve), meg lett minden tárgyam de olyan áron, hogy eltávolodtam minden barátomtól ( a kihagyott programok miatt),elment minden kedvem és motivációm a szaktól illetve élettől. Majd nyáron úgy voltam vele, hogy most itt az idő változtatni, elmentem dolgozni (egy kis céghez, mint "gyakornok"), sportolni, szociális életet élni, minőségi időt tölteni a családommal. Pár hét után, úgy éreztem hogy soha nem voltam jobban feltöltődve, megjött a kedvem a tanuláshoz is, így beszereztem pár uC, illetve ilyen-olyan Arduino kiteket. Most úgy álltam neki a tanévnek, hogy nem csinálhatom azt, mint tavaly. Hétköznap izzadok, tényleg 110%-on megy az egyetem, de péntektől próbálok minél több időt tölteni a családommal, barátaimmal, szaktársaimmal (nem feltétlen személyesen, hanem pld közösen játszunk). Most úgy érzem sikerült megtalálni az egyensúlyt (valakinek ez hardcore techno buliban esetleg a túrázásban valósul meg, mint ahogy írtad), a teljesítményem is javult (legalábbis egy jelek 2 megegy valszám kiszh-os illetve pár laborhoz viszonyítva). Azt tudom mondani, amit nekem is tanácsoltak és bevált. Ne told túl a tanulást, nem lehet fáradt fejjel leülni és "tanulni" (alias szenvedni), találd meg azt, amivel kitudsz kapcsolódni, akár egy közös kockulás,sörözés, sportolás, etc... -ban/ben. Sőt most ugye 5. félévben vagy, vagyis már specializáción, hát akkor meg ne viccelj már. Csak van valami olyan terület, ami érdekel, merülj el benne és legyél minél jobb benne, legyen is az bármi. Azonban sejtem (legalábbis remélem, hogy jó a hipotézisem) mire gondoltál mikor a kérdést kiírtad. Ez ne zavarjon, hogy ők nem tanulnak, hanem "élik az életüket". Egyrészt lehet, hogy fényéveket csúsznak, vagy csak lébecolnak aztán majd abbahagyják, ahogy te is írtad. Az, hogy meg elmegy a mekibe és bepalizik ( vagy kapcsolatok által, mindegy) a megfelelő helyre, hogy aztán előnyben részesüljön, mint bármelyik más pályázó, hát kit érdekel. Én nem tudnék úgy dolgozni, hogy semmihez se értek és csak azért vagyok mert ismerem őt-meg őt ( sőt az se biztos, hogy örökké együtt lesznek vagy jóban lesznek, aztán meg lesz baj..), ez szerintem azonnal leír egy embert, walk of shame.

Mindenesetre, én csak azt tanácsolnám, hogy kapcsolódj ki legalább hétvégente (természetesen nem kell hanyagolni a tananyagot, csak szolidabban bánni vele), és fókuszálj magadra, más meg lehet azon agyal, hogy neked milyen jó mert mindjárt végzel.

Sok sikert!

Üdv, a villanyról :) .