Gyalogosok: ti hogy vagytok a biciklisekkel? Nem nagyon érdekelnek titeket vagy utáljátok őket? Miért?

Én egy svájci kisvárosban élek, ahol nagyon szarul oldották meg a közlekedéstervezők az utak/járdák/kerékpárutak szentháromságát, ennek következtében elég szar itt közlekedni. Vagy szabályosan csinálsz mindent, akkor gyakorlatilag a közlekedés összes résztvevője megszívja, vagy úgy térsz el a szabályoktól, hogy jó legyen mindenkinek - ez az a két opció, amit még meg is értek.

A kerékpárosok nagyrésze viszont úgy szegi meg a szabályokat, hogy az csak neki legyen jó, a többiek meg mégjobban megszívják. Persze vannak kivételek, pont tegnap úgy engedett előre engem, a gyalogost egy kerékpáros, hogy neki volt elsőbbsége.

De igazából a kerékpárosok még elviselhetőek az elektromos rolleresekhez képest. Tőlük nagyon félek.

Vannak pozitív kivételek is a kerékpárosok között, de sajnos nem az a jellemző mentalitás részükről. Ezek az emberek ismerik a kresz-t, körültekintően, szabályosan közlekednek, nem mennek át a tele piros lámpákon, mint ha kötelező lenne, a zebrán úgy kelnek át, hogy leszállnak a kerékpárról és tolják maguk mellet, nem egymás mellett, kacskaringózva kavircolnak "nyolc égtájat lefogva" és nem derogál számukra az, hogy karjelzéssel tudatják a környezetükkel az irányváltoztatási szándékukat, sőt, még serbli is van a fejükön. Arányait tekintve ezt 300 (!) emberből egyetlen egy teszi meg Budapesten. Kresz vizsga nélkül, fiatal korúakat kreszből sikeresen levizsgázott kerékpáros felügyelete nélkül ki nem engedném az utcára - kerékpárral. Budapest agyonképzett jelenlegi főpolgármestere azt képzeli, hogy mezővárost fog csinálni a városból, - pedig nem, mert az adottságok nincsenek meg ehhez, - de ahhoz, hogy erre rádöbbenjen, a jelek szerint fényévek kellenek számára. Arra sem jött még rá a nagyember, hogy hiába építtet kerékpáros felüljárókat akár több ezer kilométer hosszan is, ha a közlekedésben képzetlen, mentálisan éretlen emberek vesznek részt, akkor csak a káoszt garantálja a kerékpárosok tömeges utcai jelenléte, nem a frissebb levegőt. Olyat már nem is feltételezek a főpolgármester úrról, hogy egyszer eljut az agyáig a felismerés, mely szerint Budapest az adottságait tekintve alkalmatlan arra, hogy széles körben lehessen a kerékpáros közlekedést alternatívaként használni a közlekedésében. Komoly távolságok vannak - otthon és munkahely viszonylatában, - egymást gyakran - még egy oszlopon telepítve is - felülíró táblákból szőtt, végelláthatatlan erdő nehezíti, - nem szabályozza - a közlekedést. Gödör gödör, építkezés építkezés hátán. A jelzőlámpák egymáshoz viszonyított távolsága, értelme, működtetésének rendje pedig egy külön gyászjelentés. Mezőtúron, Debrecen kertvárosaiban, Mezőkövesden vagy hasonló helyeken értelmes megoldás a kerékpáros közlekedés, de Budapesten nagyon nem az.

Kerékpáros vonalra vissza kanyarodva:

Egyszer a Szent István Bazilikánál, a Bajcsy Zsilinszky úton kerékpározott egy horda a járda teljes szélességében - szemből jöttek, ha az én haladási irányom szemszögéből nézem. Akkor már voltak gépjármű felhajtást akadályozó függőleges rúdakadályok telepítve és azok között balettoztak a szerencsétlenek. A harctéri idegesség akkor öntötte el az agyamat, amikor beállt az egyik a feleségem elé és azt várta, hogy majd félre ugrik - vagy a fene tudja. A kerékpáros nem tudta, hogy jó kondiban voltam, - nem látszott szembetűnően rajtam, hogy rendszeresen karban tartom a fizikumomat - és megfogtam a kormányánál fogva a kerékpárt, amíg elhaladtunk mellettük gyalogos minőségünkben. A srác se előre, se hátra, - jó kedvem volt, - el sem löktem. Tátogott egy ideig, hogy erősebben tartottam, mint a lánc áttétel és a lába által összeadódó erő. Aztán ennyiben maradtunk!

Más alkalommal majdnem elütöttem egy - természetesen piroson áthajtó - kerékpárost GYALOGOSAN! :D A Bartók Béla úton keltem át egy lámpánál - gyalogosan, zöldön - és mivel pislogni kezdett a lámpa, rástartoltam egy kicsit egy sprint felé erősödő iramban. A pirosnál álló furgon mögül pedig elém került egy kerékpáros. Csak azon múlott, hogy nem rúgtam fel, mint a húgyos vödröt, hogy "nyomtam egy satut" - és ez még éppen úgy történt meg, hogy megúszta a repülést! :D A lényeg, hogy vannak személyes tapasztalataim is, amelyek inkább negatívak, mint pozitívak. Persze volt olyan is, hogy néztem bután, mint egy gázálarc, amikor - autóban ülve - a utunkba sodort a szél egy nagyon korrekt, normális kerékpárost! Zavarba jöttem, - komolyan, - mert annyira nem szoktam hozzá ehhez!

Nekem gyalogosként nem volt még kifejezetten negatív tapasztalatom velük, csak gyerekként, de az régen volt. Autóval viszont annál inkább...

De a barátom biciklis futár, még régebben voltam vele párszor, és csak néztem mögüle, hogy miket művel... Adtam neki egy pár KRESZ leckét, most már sokkal normálisabban közlekedik.

Nekem az a bajom, hogy rengetegszer a semmiből megjelennek, pedig járdán is körbenézek, ha bicikliúton kell átmennem. És soha nem csengetett vagy vakkantott egyik sem, hogy itt jövök, vegyél észre.

Nálunk itt van az úttesten nekik biciklisáv, de bsszák használni. Gondolom, félelmetes az autók közt, gyalogosokkal lehet emberkedni. Néha látom, hogy család egyik fele bicikliúton, másik fele a járdán, a gyalogos meg repüljön.

Nem csípem őket, mert vagy agresszívek, vagy nem jeleznek, hogy jönnek mögöttem.

Én is cangázok, nekem is van azonban hibám ilyen téren, tehát 1:1.

Autóval és gyalogosan is volt már nem egy olyan eset, amitől agyvérzést kaptam.

Valahogy a bicikli (és a tetves elektromos roller) olyan... közlekedési csökevény. Közelekedik a forgalomban, te tartsd életben, viszont nem tart be semmilyen KRESZ szabályt.

Sétáló utcán mennek, mint az ökös, 2 centire az embertől , szóval ha éppen akkor emeled fel a karodat, vagy bármi, már kész is a baleset és kezdik az ordítást.

Értem én, hogy a gyerek az gyerek, de mondjuk nem kelle hagyni, hogy biciklivel elhúzzon a szülő mellől, keresztbe, embereken keresztül, másnak full sebességgel neki. Anyuka ne telefonozzon, hanem figyeljen a gyerekre, aki ráadásul járművön közlekedik.

Az országúti biciklisek pedig kifejezetten a "kedvenceim". Csürhében, egymás mellett a legforgalmasabb úton. Véletlenül sem úgy, hogy normálisan meg tudd előzni. Össze-vissza csámpáznak.

Még ha van is biciklis út, ők az autók között mennek a szerpentinen is akár.

Megáll pisilni, aztán csak úgy hirtelen kicsapódik az útra a susnyásból.

Megelőzök egyet, de az elötte tekerő haverját nem bírom, mert jönnek szembe, ezért visszaelőz. Köszi.

Mindenhol ki van táblázva, hogy NEM jöhetnek fel erre az útra biciklisek, de a legnagyobb forgalomban, a 60000 sávon, az autók között teker.