Miért van az, hogy felnőtt koromra is tutyimutyi alak vagyok és teljes mértékben képtelen vagyok kiállni saját magamért is?

Gondolom ezt a mintát láttad otthon. Nálam is ez a helyzet.

Nem hiszem hogy a szülői mintákat valaha is felül lehet írni.

Lehet hogy csak nagyon nehéz és van hogy 10 év is rámegy mire jön az eredmény

Sajnos a nevelés ennek az oka sose dicsérték meg vagy azt mondták hogy ez túl nehéz az meg lehetetlen és így az embernek tönkretették az önbecsülését

Talán nem kaptál elég bátorítást otthonról, így azt gondolod tudat alatt, hogy semmit se érsz másoknak és a te véleményed kevésbé fontos.

Ezen én személy szerint úgy igyekszem változtatni, ha épp bátortalan vagyok, hogy mérlegre rakom, mi lesz, ha kiállok magamért vs mi lesz, ha nem. Ha annak, hogy nem állok ki magamért nagy lenne a rám sújtó potenciális hátránya, akkor felkötöm a gatyámat és vitába szállok, ha viszont nem olyan fontos a dolog, vagy tudom, hogy mások kvázi megköveznének a véleményemért, akkor bölcsen hallgatók.

Mert így döntöttél, hogy ilyen leszel ezáltal a jellemed ilyen irányba fejlődött.

Én is tutyimutyi voltam mindig... aztán egyszer meguntam, hogy mindig kihasználnak..., hogy főnökeim a munkámból élnek.. csinálltam egy saját vállalkozást főnökeimé mintájára, és eleinte igen tutyimutyi módon de úgy belejöttem és akkora pofát növesztettem, hogy ma már minden vagyok, csak tutyimutyi nem.