Elítélem az alkoholt, ez normális?

Anno 16 évesen egy pohár Borsodi után még öklendeztem is, na az a fura ocsmány élesztős hányás íz amivel minden első sörkóstoló megismerkedik azt mára már fel sem veszem, és ha tudom hogy aznapra nincs dolgom egy Faxe-t pár kortyból lenyomok.

28 évesen azért próbáltam elég sok rövidet hogy kialakuljon egy személyes ízlés, és kitapasztaljam miből ihatok a másik mellé hogy ne járassam le magam sehol.

A te korodban fogalmam sem volt erről, össze ittunk mindent amit sikerült megvetetni egy idősebb haverral, és konkrétan haza sem értünk már az nap :) A szülők normálisabbak közé tartoztak nem ütöttek, de nem is kaptam segítséget, sem egy pohár vizet éjjel, vagy reggel.

Utána még 19 évesen volt egy nagy balhé az alkohol miatt ott verekedésbe keveredtünk és bár adtunk nekik, de kaptunk mi is, és ennek a belvárosban azért voltak szemtanúi így már csak a felszólításra emlékszem, és arra hogy a fogdán vagyunk.

Mindig is könnyen berúgtam ez néha jó ha kevésből akarok egy jó hangulatot, a nagyon durva mennyiségekkel felhagytam akkor 19 évesen, sőt köv. éven már autóm lett így szinte sokszor le is mondtam egy sörözős délutánt ha dolgom volt.

Hidd el, párszor ha véletlenül is de úgy berúgsz hogy nem tudsz magadról, az egy lecke hogy máskor mire vigyázz, jah és az a rengeteg kamasz meg tini aki összehányja magát meg napokig beteg az jobb is mert nem ebből a rétegből lesz alkoholista.

A baj ott kezdődik mint amit egy kis % csinál, hányásig iszik, el is alszik, másnap ugyan beteg, semmit sem kíván mégis ráiszik megint akár 2 sört.