A szomszédaimban él egy tökéletes mintacsalád, annyira idegesítenek, nem értem miért van ilyen gonosz hozzáállásom?

Szépen beszélnek egymással, kedvesen, udvariasan, soha egy hangos szó, soha nem hallom hogy kicsit is ingerülten, vagy türelmetlenül szólna egyikük is, még ha a gyerekek hisztiznek akkor is abszolút békésen jókedvűen beszélnek velük, okosan elmagyarázzák nekik a dolgokat. Ez annyira idegesít engem valamiért, azt hittem jó ember vagyok, de ebből látom hogy nem hiszem :D én hangos, temperamentumos családból jövök, nálunk simán túlkiabáljuk a másikat ha úgy van, tudom biztos "parasztok" vagyunk... De szerintem ez emberi dolog, hogy az ember nem mindig türelmes, néha nyűgös, vagy morcos, vagy valamin felkapja a vizet, de ez az idill a szomszédban annyira természetellenes nekem, hogy idegesítő :D hogy lehet egy család ennyire tökéletes? Minden családban vannak különböző természetű emberek, itt meg még az idelátogató nagyszülők is ilyen minta emberek. Esküszöm kirakatban lehetne mutogatni őket, hogy milyen tökéletes normális emberek, mint a Star Trekben úgy beszélnek egymással, én meg hozzájuk képest úgy érzem magam, a Győzike Showban is szerepelhetnék. Jó, azért abban talán nem, csak érzékeltetni akartam :D

Most nyilván ez nem a világvége nekem, nem omlott össze a világom, csak kívancsi vagyok ki mit gondol. Szóval nem utálom őket, tényleg semmi bajom velük, nem hallgatózom, csak annyira mindent áthallani... Gondoltam felteszem itt ezt a hülye kérdést unalomból, ha unatkozol válaszolj...