Miért élünk áldozat hibáztató "világot"?
18: "Te is es barki mas felrenyelhet es akadhat olyan szerencsetlen szitu hogy meg lehet fulladni."
Ezt hellyel-közzel el is tudom fogadni.
Onnantól abszurdum az egész, hogy a szülő szerint a tanár a hibás, hogy nem volt ott, így nem tudta elhárítani a bajt.
Na de hogy ne szinte csak támadós példák legyenek:
Ha egy randin egy kávézóban a fiú hiába csinál bármit, a lány csak nyomkodja a telefonját, nem is figyel, nem a lány a bunkó, hanem a fiú a hibás, mert nem tudta elkapni a lány érdeklődését, hogy ő is partner legyen a kommunikációban.
(Mindjárt lesz itt ebből hímsovinisztázás és nőgyűlölőzés, de nem érdekel. 😉)
Magam is egy áldozathibáztatós disztópiát tapasztalok: Ha valakit sérelem ér vagy elbántak vele, inkább hallgat, mert nem hiányzik neki, hogy elkezdjék megmagyarázni neki (azt megértve, aki tette vele), hogy miért tette amit tett, és hogy az áldozat mivel válthatta ki belőle. Ha pedig a jelenség ellen felemeli a hangját (pl. itt), jönnek a nagyokosok, a trollok és az áldozathibáztatók kötekedni, vagy egy szélsőséges ellenpéldát hozni, mint ez az uborkás dolog is. Az áldozathibáztatók meg (akik ezt helyesnek tarthák) megsértődnek, hogy ezt valaki szóvá meri tenni(szóvá merem), a nagyokosok meg jönbek, hogy "csak azok a frusztráltak hisztiznek ezen, akik bénák kezelni az ilyen helyzeteket", egyébként hasonló helyzetben nem tudni mit tebnének, mert "Eén nem vagyok olyan béna, hogy ilyen helyzetbe kerüljek." azt anbyi.
Úgyhogy kijelentem: A jelenség létezik. (meg a frlháborodottak is ha szóba kerül)
Gratulálok! Néhány nagyon ügyes, azzal magyarázza az 'áldozathibáztatás' fogalmát (gondolom olyanok, akik maguk is szeretik "rafináltságból" hibáztatni az áldozatot), hogy idehoz ilyeneket, hogy azért áldozat valaki, mert nem tudta hogy a macskát nem lehet mosógépbe rakni, vagy hogy a tanár nem volt jelen az uborkás esetnél. Az elején meg az a hímsovinisztulás a kérdésben.
Lenézlek titeket.
A sikerorientáltság azt jelenti nálunk, hogy a sikereseket vesszük emberszámba és semmibe nézzük a sikerteleneket, mert a cél, hogy a létrán minél feljebb kerüljünk.
Éppen ezért gyakran hajlamosak vagyunk egy ilyen esetben az áldozatot sikertelennek tekinteni és hibáztatni, és az elkövetőt sikeresnek tekinteni (mert sikerült az áldozatnak ártani) és mellé állni.
Ezért hallani ilyen jó kis idézeteket: "Akinek lehetett ártani, az megérdemelte a sorsát." "Aki tudta hogy szrba van és hagyta, megérdemelte a sorsát." "Van az a hazugságmennyiség, amikor már az a hibás, aki elhiszi."
Ilyenek vagyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!