Mi a véleményetek az ateizmusról?

Én nem vagyok ateista, bár vallásos sem, nem szoktam imádkozni vagy templomba járni de ettől függetlenül a magam módján hiszek Istenben.

Nem gondolnám hogy üres élete lehet egy ateistának, csupán másképp fogja fel az életet és másképp éli meg azt mint mondjuk egy vallásos ember. Szerintem nincs ezzel semmi baj ha valaki ateista vagy bármilyen vallást is követ, a fontos az hogy tiszteletben tartsuk a másik hitvilágát vagy azt hogy nem hisz semmiben és elfogadjuk azt mindaddig amíg ezzel nincs mások kárára. Tehát most a szélsőséges iszlám hitű embereket akik keresztényeket ölnek azért mert ők keresztények az semmiképpen sem elfogadható és tolerálható.

A jobb élet a tudatosságon múlik, és azon, hogy hű vagy önmagadhoz és az elképzeléseidhez. Ha te hívő vagy, és úgy érzed ez megadja a lelki biztonságod és kiteljesedhetsz, akkor ne kérdőjelezz meg magadban semmit! És ez azt is jelenti, hogy nem hallgatsz másokra.

Itt a válaszokban is látható, hogy sajnos az emberek ítélkeznek. Mindig is fognak. De, ha te azt választod, hogy csak a saját énedre összpontosítasz, akkor az már egy kisebb sikernek mondható.

"És mitől gondoljátok jobbnak az életeteket?"

Miért kéne jobbnak gondolnom az életemet? Azt hiszed, hogy a vallásosaknál jobbnak hiszem az életem? Nem az. Aki vallásos, annak a vallás ad az életéhez, aki nem, annak meg nem.

Engem a vallással kapcsolatban csak az zavar, ha valaki a saját hite szerint akarja megmondani, hogy ÉN hogy éljek.

Miért lenne üres és céltalan az életünk?

Ha állandó rettegésben élnénk, hogy jaj, ezt nem szabad, az meg bűn, jaj, pokolra kerülök, elkárhozom, sokkal kevesebb időnk és energiánk elmenne, amellyel ateistaként - örökös szorongás nélkül - céljaink elérésére fordíthatunk.

Ami meg a jogot illeti, nem hiszem, hogy kevesebb bűnöző lenne a vallásosok között, mint a nem hívőknél.

Ennek nincs köze a hithez, ez erkölcsi, emberi és elfogadott törvényeken múlik, nem a Biblia parancsolatain.

Én nem tudom összehasonlítani, mert sosem éltem más valaki életét, csak a sajátomat. Ebben jól érzem magam. Ha rossz lenne, akkor keresném az utam, lehet, hogy egy-két vallást is kipróbálnék. De nem érzek erre késztetést.

Itt vannak a gyerekeim, olyan jó nézni ahogy cseperednek, ahogy őszintén szeretnek. Itt a párom, akivel ha minden jól megy, együtt öregszünk meg. Itt a házam, autóm, stabil munkahelyem. Teljesnek érzem az életem, olyannyira, hogy nem is nagyon fér bele más.

Sci-fit és tudományos könyveket olvasok, nem 2000 éves történeteket. Ha rosszat teszek, akkor bocsánatot kérek, nem gyónni megyek. Este mesét mondok ima helyett. Nem olyan más ez, és egyáltalán nem érzem üresnek.

Te miért gondolod, hogy üres lenne?