Miért nem olvas többet a magyar?
Sajnos ez a tendencia rossz irányba halad, meglepően kevesen olvasnak itthon, de miért?
Véleményem szerint az olvasás olyan, mint a kerékpározás. Üdítő kikapcsolódás, felfrissít szellemileg és remek helyekre lehet vele elkalandozni - persze, átvitt értelemben. Viszont, gyakori eset, amikor valaki kinyilvánítja, hogy ő márpedig utál biciklizni. Na, ilyen nincs. Helytelenül megválasztott méret, rossz váltóbeállítások, gyakori defekt, kellemetlen és költséges szervizélmény. Ezek vannak. Tehát eleve a bicajozáshoz negatív tapasztalatokat párosít, ami egyébként átgondoltabb koncepcióval orvosolható, de ezzel a hibás mentalitással könnyebb hárítani.
A tucatnyi kötelezők közül hármat tudnék felsorolni, amiket elolvastam: A Pál utcai fiúk, Tom Sawyer és a Vadölő. Ezeket még szerettem is, viszont a többi javarészt nehezen olvasható, értelmezhetetlen, zagyva szenvedésorgia aminek elsődleges célja az olvasás szeretetnének totális likvidálása. Ez volt nálam is a forgatókönyv, aztán 18 évesen kaptam egy olyan könyvet, amiből adaptáltak egy számomra lebilincselő filmet (Viharsziget), így a történet és az élmény ismeretében jó szájízzel elolvastam a könyvet, ami legnagyobb meglepetésemre még nagyobb hatással volt rám mint Scorsese remekműve. Felbuzdulva, lelkesen kipróbáltam még néhány hasonló formulát, és mindegyik pozitívan csapódott le bennem. Ezt követően nem volt megállás, kinyílt előttem egy olyan világ, amit rettenetesen bánnék, ha nem találtam volna meg.
Most, 10 évvel később már 100+ könyv díszíti a könyvespolcomat, és mindegyik darab egy külön utazás volt az ismeretlenbe, viszont elszomorít, hogy ezt az élményt oly kevesen tapasztalják meg, pedig nem elérhetetlen senki számára.
"én csak azt sajnálom, hogy rengetegen lemaradnak erről az "élményről", amit az olvasás ad"
S ha valaki nem az olvasás szeretete miatt olvas, hanem csak a sztori érdekli, akkor mi van? :D
Engem pl nem érdekel, hogy filmről, könyvről, képregényről vagy videójátékról van szó, amígy vannak benne föndönkívüliek, sárkányok, hasonlók, vagy pár érdekes gondolat. :)
Én imádok olvasni, de el tudom képzelni, hogy valakit az olvasás mint "aktus" nem érdekel, nem tudja élvezni, vannak más művészeti formák, amik hozzá közelebb állnak. Ha vki olvas pár kötelezőt, meg mondjuk napközben nem szennyet olvas a neten, és mellette mondjuk minőségi filmeket néz, nem hinném, hogy annyival igénytelenebb lenne vagy műveletlenebb. Van olyan ismerősöm is, akit a fikciós művek nem érdekelnek, mert őt a való élet érdekli, a tényirodalom helyett meg inkább néz riportokat, dokufilmeket. Ilyen is van. Mintha csak az instán időt elb...ó, egybites plázahuszárok/ribik meg az olvasó emberek léteznének, nem lenne közöttük átmenet.
Az más kérdés, hogy sok embert simán rá lehetne venni az olvasásra, ha az irodalomra szoktatás normális keretek között zajlana a hazánkban - akár a sulit, akár az otthoni nevelést nézve.
pl.:
- értem, hogy fontos, hogy ókortól a jelenkorig megismertessük a gyerekekkel az irodalomtörténetet, mert az az általános műveltség része, meg hogy olvastassunk velük klasszikusokat, de arra is igyekezni kellene, hogy olyan műveket is a kezünkbe adjunk, amik az ő korosztályuknak, az ő korosztályukról szólnak, és nincsenek túl "messze" tőlük... tehát nem feltétlenül az Ábel a rengetegbent odaadni nekik mint első opciót. Ehhez az is kell, hogy a szülők és a tanárok utánajárjanak a kortárs ifjúsági irodalomnak, de lusták és energiátlanok ehhez, meg ami nekik nem érdekes, azt lesz...ják. Hány eset volt, amikor fröcsögő tanárokat hallottam arról, hogy a Harry Potter ÉRTÉKTELEN, amiért van benne varázslat meg nem archaikus nyelvezettel lett megírva.
Közben meg gyakran azért, hogy sínen maradjanak a tantervet nézve, nagyon nehéz nyelvezetű írásokat olvastatnak velük, vagy olyan könyveket, amiket nem értenek, mert mondjuk töriben még nem tartanak ott (ó, A kőszívű ember fiai... életem első és utolsó könyve, amit félbehagytam :D)
2. Abba sem gondol bele senki, hogy az irodalom nemcsak fikciós lehet, hanem tényirodalom is. Ha vki nagyon ódzkodik az olvasástól, érdemes odaadni a kezükbe memorákat emberektől, akikért rajonganak, non-fiction könyveket olyan témákban, ami érdekli őket... aztán lehet bevonni fikciós könyveket ugyanezekkel a témákkal pl.
Nagyon egyetértek a 28-as válaszolóval.
A „miért nem olvasnak több könyvet” típusú hisztiző emberek 99%-a vagy álértelmiségi sznob hőbörgő, aki próbál borzasztóan választékos lenni(bocs, de nekem a kérdező is ilyennek tűnik), vagy 90-es években megrekedt tancinéni.
Ezért már az embernek kedve sincs elmagyarázni, hogy pl, nem csak könyvet lehet olvasni.
Érdekes módon a legértelmesebb, legtájékozottabb ismerőseim egyike sem nagyon olvas könyveket ( programozó testvérem, termelésvezető haverom stb.), viszont nyitott szemmel jár, és sok dolognak utánanéz a neten.
azzal ha vki nem olvas könyvet, önmagában semmi probléma.
tőlem olvasson könyvet, aki akar, engem zavar, de őszintén szólva igazán értelmes könyvmollyal még nem találkoztam.
Múltkor is belefutottam egy 40 körüli nőbe, aki borzasztóan büszke rá, hogy sokat olvas, és természetesen rinyál, h mások nem olvasnak könyvet, aztán leír olyat, hogy veszi a fáraDTságot, vagy angolul olyat, h mother language :D
én sem olvasok könyvet, időpocsékolásnak tartom, és nem kapcsol ki. inkább neten olvasok, videókat nézek, zenét/podcast hallgatok.
„Viszont, gyakori eset, amikor valaki kinyilvánítja, hogy ő márpedig utál biciklizni. Na, ilyen nincs. „
már miért ne lenne? van, h vki utál biciklizni, olyan is, hogy utál könyvet olvasni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!