Ha lenne lehetőségetek visszamennétek a 90-es évek, vagy a 2000-es évek elejére, közepére?

Abszolute visszamennék, inkább 1995-2002-ig, de csak a mostani fiatal testemmel, nem gyerekként élném át. Ez az időszak sztem már pont elég modern volt, de a social media még nem rontotta meg az embereket.

Határozott nem a válaszom! Elképesztő módon éltek akkoriban azok az emberek, akik átlagként értelmezhetőek. Csak annak a pár gennyládának volt jó, akik a zavarosban halászva mások nyomorán gazdagodtak hülyére meg a politikai "elitnek". Mindenki más két pofára csócsálta a csumát! Az alapvető élelmiszerektől kezdődően mindennek napi szinten kúszott fel az ára - nem egyszer 10 %-ot is meghaladó mértékben. Elképesztő méreteket öltött a szélhámosság. Az akkoriban meggazdagodó emberek abból éltek úri módon, hogy másokat taszítottak a nyomorba, a jogi kiskapuk, hézagok között manőverezve gyarapították sunyi módon a kis "birodalmukat". A politikai "elit" sem tartozott a felelősség semmilyen formájával a köznép irányába úgy, ahogyan most sem. -Ezzel az volt a probléma, hogy addig legalább a látszatát fenntartotta ennek az érzésnek az addigi hatalom, de innentől már erre a látszatra sem volt igénye az akkor társadalomnak. Megéltük a "taxis blokádot", - miközben a leköszönő és a beiktatott hatalom egymást köpködte kölcsönösen. A Zene területén elképesztő igénytelenség ütötte fel a fejét, - egy megülepedett posvánnyá vált a zenei élet. Az emberek tömegesen váltak munkanélkülivé (ez alól én sem voltam kivétel), - cégek TÍZEZREI mentek tönkre egy szűk idősávban. Az újak többsége pedig a tisztességtelen "pénzcsinálásról" szólt, - hogy amikor már önveszélyessé váltak a pénzügyi manőverek, megszüntethessék azokat "csődeljárással" és főnix madárként kelhessenek életre egy új fantázianéven, - de hasonlóan aljas tevékenységi körrel. Az emberek nem voltak hozzászokva ezekhez, - élen a munkanélküliséggel és az elviselhetetlen inflációval. A külpolitika pedig felvette azt az irányt, amit megéltünk idővel: x ideig rángatta a nyugat a EU-csatlakozás csontját a magyarok előtt, de ehhez le kellett rombolni a még működőképesként megmaradt, konkurenciaként számításba jöhető maradványait is a "gazdaságunknak". Az orosz haderő kivonult Magyarországról, - kezdetét vette a katonai vonal kálváriája is, mert a katonaságra mindig is úgy tekintett a társadalom (a katonákat kivéve), mint egy szükségtelen púpra. A közigazgatásba masszívan beépült a korrupció és a szervezett bűnözés is, - nem véletlen, hogy 300000 évre titkosítva vannak "bizonyos dokumentumok". Ne csodálkozzatok, hogy ezek fényében fizikálisan megünnepeltem az első jelentősebb politikai vezető halálát - egy pezsgő bontásával! Életem legrosszabb szakasza volt!

A lepontozóknak ezek szerint tetszik, hogy Magyarország teljes ipara külföldi kezekben van? Ennyi erővel szét is osztogathatnánk a maradék Magyarországot a szomszédos országoknak, nem igaz?

Biztos, hogy nem mennék vissza, akkor voltam gyerek. Kva unalmas volt, ne úgy képzeld ám el, mintha a jóbarátokba csöppennél. Nézzél vissza egy Dáridó epizódot, meg paula és paulinát, azt leshette az átlagpolgár anno. Élmény programok meg relativ kevés volt és drága. Szóval ha visszamennék a 90es évekbe inkább amerikai átlagemberként.

Én csak azért mennék vissza az időben, hogy újra láthassam anyámat és vele tölthessek egy kis időt.

A '90-es években még élt az egyik kedvesem. A 2000-es években még élt a másik kedvesem. Ma már mindkettő halott. Visszamennék, hogy velük lehessek.