A rögeszmémmé válhatott annyira egy ember, hogy hónapok óta pánikrohamokkal, állandó szorongással, kellemetlen fizikai tünetekkel küszködöm? Úgy érzem összeroppanok ettől. Hogyan szabaduljak meg a gondolatától is?

Rendben. Eddig úgy voltam vele, hogy nem az én dolgom, de mostmár nem tudom szó nélkül hagyni. Sajnos tudom, hogy ki vagy. Mielőtt engem is tiltottál volna újból, elmondtad a történet egy részét, és az annyira megegyezik ezzel, hogy egyszerűen nem lehet más. Csak éppen azt felejtetted ki, hogy mitől vagy ennyire rosszul, hogy nem téged hagytak cserben, hanem te hagytál cserben valakit(ismét). Vedd már észre, hogy nem körülötted forog a világ. Egy végtelenül önző ember vagy, akit nem érdekenek mások érzései. Amit velem tettél, abba most ne menjünk bele, de éveken át nem sikerült feldolgoznom, még most sem teljesen és ezt te tudod a legjobban. De mit ártott neked ez a szerencsétlen fiú? Ki tudja mióta ismerhettétek egymást, ha már moziba akart hívni. És egy ilyen kapcsolatnak csak úgy minden indoklás nélkül egyik napról a másikra véget vetsz. És miért? Csak mert te szorongasz. Ez nem ment fel az alól, amit tettél. De ennyit jelentett neked. Ha valakivel annyira jóban vagy, hogy bármit meg tudsz vele beszélni, akkor elmondod neki ezt is, hogy szorongasz, ezért inkább nem szeretnéd. Aztán ha majd meggondolod magad, akkor szólsz neki megint, hogy már mégis benne lennél. Te ehelyett inkább letiltod. Én nem ismerem, nem tudom hogy hat rá, de megérdemli az a szerencsétlen, hogy legalább megtudja az igazat. Ez most nem rólad szól és nem is a szorongásaidról/pánikrohamaidról, hanem hogy embereket sebzel meg, csak hogy magadat védd a számodra kellemetlen helyzetektől. Ennyivel tartozol neki. Ha pedig tényleg ennyire beteg vagy mentálisan, akkor inkább ne építs ki kapcsolatokat másokkal, hogy aztán hátba szúrd őket. Vállald szépen a magányt, amíg nem jössz rendbe. Mert egyáltalán nem fair, hogy mások azért élik ezeket át, mert neked ilyen gondjaid vannak. Neked mindig kapcsolatra volt szükséged, de mindig cserben hagytad a másik felet. Azon pedig ne csodálkozz, hogy lelkiismeret furdalásod van, ami jelen esetben pánikrohammal társul, ha ilyeneket csinálsz. Meg is érdemled. Nem az a baj, hogy megijedtél a találkozástól és szorongtál, hanem hogy képes voltál minden magyarázat nélkül letiltani, ahelyett hogy megbeszéled vele és még a mai napig is úgy gondolod, hogy az úgy tök rendben van, ha így is marad. Talán helyre kéne hoznod és akkor nem lennének ilyen problémáid. Igen, helyre lehet hozni, feloldod és leírsz neki mindent. Nem hiszem, hogy magát okokná a történtek miatt, de mégis, nyugodtan mondd meg neki, hogy itt te voltál a hibás. Megértem, hogy milyen problémáid vannak, sajnálom, hogy szorongasz ilyen alap dolgoktól is. De ettől még nem játszadozhatsz más emberek érzéseivel.

Legyél magaddal mindig őszinte és becsüld magad annyira hogy ne más emberek illetve a hiányuk határozza meg az életedet!