Nők egyenrangúsága?

#30-asnak. Van benne valamennyi igazság, de azért nem ennyire fekete-fehér a helyzet. Ha a leányzó kifejezetten egy "férfias" munkát/hívatást választ, vagy egy férfiak által dominált szervezetben szeretne magasabb pozíciókba kerülni akkor valóban sokkal nehezebb dolga van, már csak egyszerűen azért is mert férfiakkal kell versenyeznie. Ugyanakor rengeteg olyan szakterület van ami abszolút nők által dominált (nővér szakma, gyógyszerészet, gyermek gondozás, divat ipar, stb, lehetne még hosszasan sorolni). Ezeken a területeken nem gondolom, hogy nehezebb dolguk lenne, mint egy férfinak, sőt. Ha viszont férfiak által dominált szakterületen akarnak érvényesülni nyilván rengeteg akadály fog eléjük gördülni, már csak maguk a férfiak is például, abban a közegben pedig versengés lesz, senki nem fog csak úgy felállni, hogy tessék itt van foglald csak el nyugodtan ezt a pozíciót, csak úgy kedvességből. Egy magas státuszú/minőségű munkakörért magától értetődő, hogy meg kell küzdeni (úgy értem normál/általános esetben, most hagyjuk azokat azt amikor valaki csókos/rokon útján jut feljebb). Erre a fajta versengésre/"szelekcióra" szükség van, hogy valóban kompetens ember kerüljön az adott helyre (bár való igaz, hogy sokszor a "leghangosabb"/ legagresszívabb kerül feljebb, de nem ez az általános, az összes esetnek csak egy kisebb részét teszi ki). Nyilvánvaló, hogy ha egy területet férfiak dominálnak és közöttük nők is versenyezni akarnak, akkor nehéz dolguk lesz, nem tudom mért sírnak ezen annyian, szerintem eléggé magától értetődő a dolog. Korábban már kifejtettem azt is hogy a nők miért keresnek bizonyos helyeken kevesebbet, mint a férfiak ugyanazért a munkáért. Röviden: több, jól leírható szociálpszichológiai oka is van, és igen ott van közöttük az előítélet / hátrányos megkülönböztetés is, de ez jóval kisebb szerepet játszik, mint ahogy azt sokan gondolják. Ezt a problémát már sok okos ember kutatta (szociálpszichológusok, statisztikusok) ha valaki nem hisz nekem, nyugodtan olvasson utána.