Miért nem csinálok soha valami hasznosat?
Semmi olyat nem csinálok, ami előre vinné az életem.
Vannak céljaim, nem is annyira lehetetlenek, viszont sok idő kell hozzá. Elsősorban karrierre gondolok, mert azt könnyebb megmenteni, mint a romokban lévő magánéletem.
3 éve kezdődött, akkor még motivált voltam. Nem vettek fel egyetemre, ezért 1 évet dolgoztam gyárban. Úgy voltam vele nincs para, majd újraérettségizek és legalább pénzem is lesz addig. Persze érettségit nem csináltam újra. Inkább FOSZK-ra mentem, hogy majd onnan megyek át BSC-re.
Most fogok végezni ezzel a 2 éves képzéssel, ami semmit nem ér kb. Persze ezért én is hibás vagyok, mert csak átvergődtem a tárgyakon, hogy meglegyen.
A célok azok megvannak. A megvalósításhoz szükséges lépések is megvannak tervezve. Pl most az lenne a dolgom, hogy megtanuljak végre angolul, mert eddig mindig halogattam. Jelentkezni szintemelő érettségire, hogy felvegyenek egyetemre. Munkát keresni stb.
Telnek a napok és mindegyik ugyanolyan: reggel felkelek zombiként, ha suliba kell menni akkor azt letudom, szabadidőmben gépezek... néha haverral bedobunk pár sört és ennyi. Eljön az este, amikor a bűntudat miatt nagyon nehezen tudok elaludni. Múltbéli dolgokon, elszalasztott lehetőségeken, és azon gondolkodom hogy mennyire elrontottam az életem. Az ágyban vergődve megfogadom, hogy na majd holnaptól beleadok mindent, nem számít a múlt! Reggel pedig újra zombiként nincs kedvem beleadni semmit se abba a bizonyos dologba :D
Kiégtem, nincs kedvem élni se, csak vegetálok és ennyi.
Egyszerűen már barátnőt se akarok, mert ahhoz sincs kedvem, túl sok meló fenntartani egy kapcsolatot, inkább maradok egyedül.
Valahogy belőlem hiányzik azaz energia, amitől nem lennék lusta mindenhez.
Itt gyakorin olvastam "Az emberi lét végcélja az élvezet, ám a sok baj és kellemetlenség, amely a világban elénk tornyosul, ezt a célt nem engedi megvalósítani, ezért okosabb meghalni, mint élni."
Ezeket a bizonyos kellemetlenségeket nem tudom (vagy már lehet nem is akarom) leküzdeni.
Ha a családom nem lenne, akkor már öngyilkos lettem volna. Csak nyilván nem akarok velük kicseszni.
Depressziós lehetek, elég negatívan látom a dolgokat, és egyre mélyebbre süllyedek.
Gondolom nem egyedi eset az enyém, sokan járnak ebben a cipőben. Ki milyen megoldást tud javasolni?
Figyu, ha kockulsz + sörözgetsz szabad idődben persze, hogy nem haladsz...
Kezdetben:
Kiismertem magam, előnyök hátrányok stb-t 2 oszlopba írtam, a 3. Oszlopban pedig az adott sorban leírt dologra megoldást, változtatást írtam.
Laaaassan javítgattam azokat önmagamban, önmagamon.
Rengeteget fejlődtem, pozitívabban kezdtem állni a folgokhoz.
Vállalkozás előtti 1 évem:
Heti 5 nap monoton melós nap + hétvége.
Kelés 5:40, fürödtem (áztam) 6:40-ig, ruha, smink..stb start 07:00kor.
Biciklivel 15 perc volt, 15 perc pihi, átöltözés, 7:30 meló start 15:45-ig.
Vissza öltözés, 15perc bicó haza, főzés , takarítás..blablabla...
Rájöttem: az nem jó úgy.
Minek változtattam önmagamon s kerestem az utam?
Melóban: mit keresek én itt?
Változtattam.
Kezdetben vissza hoztam a reggeli tornákat a hosszú fürdések helyett.
Leírtam papírra a 24-órás "napirendet".
Fontossági sorrendbe raktam a dolgokat.
Pl edzés (1ó), munkába menet és jövet(30perc) + meló fixen maradt (8ó),
Alvás (mértem s kísérleteztem magamon, nekem a 7,5ó kell pont)
Ezek fixek és fontosak.
Minden mást átrendeztem, odébb toltam.
Pl heti 1 nagyobb takarítás.
Főétel sok időt vett ki, rendeltem helyette.
Persze elfogyasztása is idő így kellemeset a hasznossal: 25perces film megnézése (sorozat én esetemben)
Magamra ápolás, fürdés stb kényelmes 1-1.5ó.
Vagyis végül kb 5 óra szabad.
Azért kellett szelektálnom és időmet megoldanom, hogy végre projektjeimbe fejest ugorhassak, amivel haladni tudtam a jobb jövő, karrier felé.
Projektek megírása, vázolás, alapanyag beszerzése (mi honnan s mennyiért).
Majd a cégnél szelektált alapanyagokat látva mégtöbb ötletem támadt.
Gondoltam, kezdetnek tökéletes:
Alapanyag 90%-a ingyen , a többit megoldom.
Kiviteleztem, lett bevételem, blogon felmutattam mikkel foglalkozok s egyre többen kerestek.
Onnantól mellék állásban KATA, majd a megcélzott havi bevétel tartásakor:
Felmondtam, KATA-t váltottam (ugye mellék állásban fele annyit kell havonta odadobni nekik)
Egyáltalán nem bántam meg s ezerszer jobban is érzem magam.
Sokat számít!
Tedd meg te is a változás fele az utat a magad módján.
Nem kell a saját gyengeséget más/másra mutogatva fedni... Aki akar s megtesz mindent, az megoldja.
Az életed te alakítod.
Olyan mint egy szőnyeg:
Tisztán kell tartani, a felesleges dolgokat vagy ami útban van el kell söpörni, de nem alá.
Alatta csak tornyosulna.
A te dolgod a kis saját szőnyegeddel:
Tartsd tisztán, mert jobban fogod érezni magad.
Párkapcsolat:
Magadat tedd rendbe, aztán jöhet az is.
S ne legyél nyomi, dolgozz azon is, ha találsz egyszer majd egy olyan valakit, akit szeretnél magad mellett tudni, szeretni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!