Aki szeretne valamit, az miért nem tesz érte?
Tudom, provokációnak tűnhet a kérdésem, de nem az, ahogyan azt is tudom, hogy beszélni mindig könnyebb, mint cselekedni.
Pár itteni felhasználó elgondolkoztatott azon a kérdésen, hogyha szeretnének valamit, miért nem tesznek érte.
Például van olyan ember, aki vágyik a szerelemre, de semmit nem tesz érte, csak várja, hogy egyszer csak ráír álmai hölgye. Amikor kapja a tanácsokat, hogy hova menjen, hogy ismerkedjen, és vonogatja a vállát, és semmit sem tesz, de másnap újabb önsajnáltató kérdéssel jön.
Másik példa, hogy beszéltem itt egy súlyosan elhízott lánnyal, akinek több diétát és edzéstervet, amiket én is csinálok (mindketten lányok, egyidősek és kb egy magasak voltunk, szóval egyedül súlyban volt drasztikus különbség), de előbb kezdett engem szidni, hogy én, mint sovány lány, csak ne adjak tanácsokat.
Olyan is van, aki egyetemre szeretett volna menni, de a gimnáziumot se fejezte be, és csak búslakodik, hogy sehova nem veszik fel, legfeljebb takarítónak, de amikor mondtam neki, hogy először szerezze meg az érettségijét, csak pufogott, és azt mondta, az egy felesleges papír.
Nyilván nincs közöm ahhoz, hogy ezek az emberek hogyan élik az életüket, a legtöbbel elég rövidre is zártam a beszélgetéseinket, de egyszerűen nem értem, hogy hogy nem látják az összefüggést a tettek és az eredmények között. És az általam leírtak példáknak minden lehetősége megvolt/megvan, hogy változtassanak, de mégse teszik.
válasza:"Igen, az eladás az már csak úgy megy, hogy a főnök a betanított félanalfabéták által megtermelt árut a passziánszozásával értékesíti. Hogyne."
Ha a lenézett félanalfabéta nem termel semmit, a főnök mit értékesíthetne?
Na, kinek ér többet a munkája?
Nem kell rá válaszolnod, költői volt a kérdés.
Köszönöm a válaszokat, de lehetőleg ne nagyon kössünk bele abba, akinek ellentétes véleménye van.
#1
Ezek az emberek, akikről írtam, 18-20 évesek, én is ennyi vagyok.
#2
Durva fogalmazás, de szerintem van benne valami. Viszont kétlem, hogy a legtöbb ember szeretne eljutni arra a pontra, ahol már fáj.
#3
A szerelem valóban két emberen múlik, de a példában szereplő ember nem ismerkedik, így hogyan szerethetne bele bárki, ha a csúnyábban fogalmazva, a létezéséről se tud?
Igen, ez valóban nehéz, de aki meg se próbálja, az nem tudom, miért csodálkozik. A fogyásodhoz pedig sok sikert, így kell csinálni.
Sok az olyan, aki nem akarja kijavítani, csupán annak eredményét szeretné elérni.
#4
Sajnos nem mindenhol bánnak egyenlően és jól az emberekkel, de a kérdés nem igazán erre vonatkozott.
#5
Egyetértek veled, egy múltbeli nehézséget sokszor nehéz magunk mögött hagyni, de elsősorban az érdekel, hogy akivel ilyen nem történt (mint a példáimmal), akkor őket mi hátráltatja?
válasza:“Még jó, hogy tudsz mondatot értelmezni. A válaszoló valószínűleg arra értette, hogy 2 ember, ugyanazon végzettséggel, ugyanott, ugyanazt csinálva nem egyenlő bánásmódot kap.“
Akkor tanulja meg “eladni magát” az egy nagyon hasznos képesség. De akkor megint csak szembe kellene néznie vele, hogy a másik jobban csinál valamit, így hát csak csendben keseregve várja, hogy mikor csenget be hozzá a megmentője, aki felajánl neki magasabb fizetést és nagyobb pozíót úgy is, hogy semmit nem tesz érte, csak csendben reméli a háttérben, hogy mások észreveszik az ő szorgalmát.
válasza:“Na, kinek ér többet a munkája?
Nem kell rá válaszolnod, költői volt a kérdés.”
Költő vagyok, válaszolok. Holnap felveszek másik 100 félanalfabétát és voilá. De te honnan akasztasz le valakit, aki előre tudja mit kell termelni és utólag értékesíti is az utolsó darabig? Válaszolj nyugodtan, ne kapkodd el.
válasza:"Holnap felveszek másik 100 félanalfabétát és voilá."
Még szerencse, hogy sohasem leszel olyan pozícióban, hogy ezt megtehesd.
"De te honnan akasztasz le valakit, aki előre tudja mit kell termelni és utólag értékesíti is az utolsó darabig? Válaszolj nyugodtan, ne kapkodd el."
Nem fogod elhinni, ilyen jellegű munkára úgy ötvenszer annyian jelentkeznek, mint 12 órás futószallag melletti gürizésre.
Azzal ugyan továbbra is adós vagy, hogyha a rabszolga nem termel, a főnök mit értékesít, de valamiért nem vagyok meglepve, a kényes kérdésekre sose esik jól válaszolni, egyszerűbb kiforgatni, kikerülni őket, kínosan magyarázkodni miattuk.
válasza:“Azzal ugyan továbbra is adós vagy, hogyha a rabszolga nem termel, a főnök mit értékesít”
Tudsz olvasni, kedves? Már válaszoltam: felveszek másik rabszolgákat.
válasza: válasza:Hát az én életemben több dolog is volt, amit szerettem volna és tettem is érte.
Ezek közül csak 1 példát emelnék ki:
Tovább akartam magam képezni, új szakmát tanulni tanfolyamon.
Jelentkeztem, minden papírt beadtam, aztán végül mégsem indult be.
Sebaj!
Jelentkeztem más város más képzőjébe, szintén nem jött össze a dolog.
Aztán vártam és máshol megint újra, na már majdnem azt hittem, hogy sikerül, de végül ott sem sikerült, nem indult el a képzés, nem jött össze a kellő létszám.
Na? Szerinted minden esetben én voltam a hibás, mert nem sikerült?
Válaszolok helyetted: nem, mert az életben vannak olyan helyzetek, amikor az ember mindent megtesz és rajta kívülálló okok miatt aztán mégsem sikerül a terve.
Igen, próbálkozhatnék megint, de úgy vélem, ha valami nagyon nem akar sikerülni, lehet nem is az én utam.
Szóval így lehet ez másoknál is.
Nem fog mindenki férjhez menni.
Nem kell mindenkinek gyereket szülni.
Nem lesz mindenkinek diplomája.
Stb.
Lehet, hogy akarta, lehet hogy mindent megtett érte, de az is lehet, hogy nem és akkor mi van?
A te életed?
Nem!
Jártál a cipőjükben, érezted azt, amit ők?
Nem!
Fogalmad sincs, hogy mennyi trauma, szorongás állhat egyes emberek viselkedése vagy nem cselekvése mögött, de általános szokás, hogy könnyebb mindenkit elítélni, mint megérteni.
Azt kellene felfognod, hogy nem vagyunk egyformák és minden ember más!
A koncentrációs tábort is túl lehet élni - sokaknak mégsem sikerült. Nekik hiába magyaráznád, hogy de miért nem tettek meg mindent.
Talán mert ők nem tudtak, nem voltak olyan erősek, olyan kitartóak és nagyszerűek, mint te....
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!