Alkoholisták! Miért isztok?

Az neked nem mind1?

Foglalkozzál a saját dolgoddal.

Most erre mit írjak?

Nem tudok mit kezdeni magammal.

Én lefőzök saját magamnak 30-40 liter pálinkát, tehát sokba nem kerül. Emellett amíg felvan a család, addig tartom magam, de amint elalszanak, akkor KO-ra tolom magam. Hétvégén iszom csak, így a munka nem kerül veszélybe. A hétvégi programokat még el tudom látni másnaposan is.

Másrészt próbáltam már leszokni, de a baráti társaságok is ilyenek.

Mert nem látok kiutat a jelenlegi helyzetemből. Legalább is még évekig nem, ha megélem. Én soha nem iszok annyit, hogy ne tudjak magamról, csak jólesik egy kis instant nyugtató(komló) hamár hülyének néznek egész nap, tisztelet a kivételnek.

Gyakorlatilag irodai mindenes vagyok egy kis cégnél (70en vagyunk). Bérszámfejtek, toborzok, számlákat rögzítek, a vendégek kényelméről gondolkodom (szobát foglalok, ebédet és taxit rendelek stb). A kollégák ebédrendeléseiről és az irodaszer rendelésről gondoskodok. Postázok, iktatok, adminisztrálok, szaladgálok. Ha kell angolul, mert természetesen a nagyfőnök külföldi. Mindezt nevetséges bérért, bárki többet keres nálam.

Próbáltam fizetés emelést kérni, nem kapok. Próbáltam kérni, hogy vegyenek re rólam terhet nem vesznek.

Cserébe megkapom, ha itt nem jó, kereshetek mást, de nem fogok tudni, mert a gazdasági helyzet nem nekem kedvez - mondják nekem a vezetőim.

Csak a saját májam és egészségem károsítom, ügyelek arra, hogy mást ezzel ne bántsak és le akarok róla szokni. De még nem megy. Próbálok és szeretnék is leszokni, de jelenleg a depresszió szélén állok, sírhatnékom van minden nap.

Mert alkoholisták vagyunk, ember. Tudod, tetszik, hogy elengedheted magad, hogy nem érdekel semmi, hogy lebegsz, hogy alszol egy nagyot, és persze az, hogy nem vagy másnapos, már ha sikerül összehozni. Aztán egyre többször tetszik, már a másnaposság se akkora gond, igazából kezded megszeretni, viccen kívül. Egy ponton észreveszed, hogy tolod, mintha muszáj lenne. Oh, wait! Ez van, függőséget okoz, ne csináljátok! Már persze céltól függően, mert ha a cél az, hogy összeszart-összehugyozott, beláthatatlan idők óta nem mosott, egyetlen ruhátokban teperjetek pár korty kannásért, akkor nyugodtan mehet a werkli.

Nekem még csak az van, hogy kétnaponta jön a sürgető érzés, hogy pár sört be kéne nyakalni, és jól berogyni, lehetőleg nem késő este. Próbálok lassítani, próbál mindenki. Semmi moralizálás nincs, ez olyan, mintha a szomjhalál közeledne. Ügyes hack a receptoraidra célozva. A maximum, amit megtehetek, hogy mivel a gátlásaim olyankor full offon vannak, az indíttatásaimmal foglalkozom, hogy véletlenül se legyen köztük kényszeres és/vagy offenzív, mármint magán az iváskényszeren meg az ő bármin keresztülverésén kívül, mert az azért már rendesen van. Szerencsére amúgy nem kell keresztülverni semmin, legalább ennyivel kevesebb a károkozás is.

Melóval nagyjából hasonlóan vagyok, mint #3, csak én full bevallom magamnak, hogy ha nem lennék alkesz, kinyílna a világ. Érdekes, meghasonlott módja ez a létezésnek, amikor tisztában vagy vele, hogy az ivás a baj, de azzal is, hogy rohadtul nem fogod abbahagyni. Oké, akkor nem most fogod, de az a gyakorlatban tökugyanazt jelenti jelen állás szerint: akkor szabadulsz, ha most hagyod abba, sajnos mindenre ez az egy alkalom létezik az életben. Az ilyen horderejű döntések pedig ténylegesen a valóságot választják meg. Vagy hát jellemzően nem választanak semmit, ahogy én "most". Marad ez így, elneveztem jónak. Szerencsére senki nem vernyákol miatta, békén hagynak, és én örömmel vonulok el. Egyébként is magánnyal töltekező típus vagyok. Semmi nem jött össze, és már a No1 ténykedésemnek is csak bámulom az eszköztárát, de nem használom, inkább helló hűtő. Nem kérek senkit, hogy sajnáljon, nem is nagyon lehet, de azért néha szomorkodhatnátok kicsit, hogy mekkora szopó is ez. Ne szaladjatok ebbe az utcába, és tanuljátok meg tanítani az embereket arra, hogy ők se! Ez a maximum, amit tehetünk.

Igen, páran kilábalnak belőle, full absztinencia, húdeszép élet, ilyen-olyan sikerek. Néhányan meg űrhajósok lesznek, frankó, nem? Tényleges megoldás, hogy így izzítod és megy, egyszerűen nem létezik. Barátkozzatok meg a gondolattal!

Én azért iszom, mert

- diszfunkcionális, alkoholista családból származom

- fogékony vagyok a függőségekre

- oldja a stresszt, enyhíti a nyomást

- túl sok a szabadidőm és kevés a hobbim

Ezzel együtt nincs senki körülöttem, akinek ártanék ezzel, legfeljebb magamnak, de még így is sokkal jobban megy a sorom, mint az átlagnak.

Nyavalygok * sem tudom*

Na, és már írni sem tudok.