Teljesen egyedül töltöm az ünnepeket. A 4 napos Karácsony lesz a mélypont. Jó tervet készítettem? Még mit tennél bele, hogy minél "tartalmasabb" és kevésbé magányos legyen?

"De ezeken a napokon, a csapból is az folyik ..."

Ez a része pedig fejben dől el. Én ugyan soha nem karácsonyoztam egyedül, de kicsit ez olyan, mint a Valentin-nap körüli felhajtás. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány olyan Valentin-nap volt, amikor kapcsolatban voltam, mégsem éltem meg traumaként, hogy ilyenkor minden a szerelmes párokról szól. Mert úgy voltam vele, hogy örültem azoknak, akik ezen a napon valamit ünnepelhetnek. Emellett pedig ugyanolyan közönséges nap volt, és nyilván tudtam, hogy valószínűleg ez nem lesz örökre így.

Ha megpróbálod nem traumatikusan felfogni, és nem azon járnak végig a gondolataid, hogy "jaj, hát karácsony van, és nekem meg milyen rossz", akkor nem lesz ez olyan szörnyű. Csak az a baj, hogy a jelek alapján te a gondolatelterelést is úgy csinálod, hogy abban minden pillanatban benne legyen ez az "én persze kimaradok ebből" gondolat. Miért nem lehet egyszerűen örülni a jó dolgoknak? Feldíszítesz egy fát, megnézel valami karácsonyi filmet,vagy esetleg sétálsz egyet, és gyönyörködsz a szép karácsonyi díszekben, egyszerűen kiélvezed a helyzet pozitívumait.

Vagy mint mondtam, egyszerűen figyelmen kívül hagyod. Amit lehet, csak akarni kell.

Nagyon jók a programjaid.

Ha nincs nagyon messze édesanyád, szilveszterre vagy amikor szabad vagy meglátogathatnád, vagy ő téged.

Én is egyedül töltöm.

Amúgy a karácsony 3 napos lesz,nem 4, de nem örülök 24.-én már semmi nem fog kinyitni...