Miért szegények a szegények?

„Senki sem vonja kétségbe, hogy a nyerészkedési vágy, a gyilkos versengés, a munkás kizsákmányolása, a vásárló megtévesztése, az ifjúság megrontása, lénytársaink kínzása, az élővilág elpusztítása rettenetesen rossz dolgok, és hogy aki így cselekszik, az bűnt követ el. Mint ahogy abban is egyetért a vélekedők többsége, hogy ezek azok a tulajdonságok, amelyek a piaci versenygazdaság számára lehetővé teszik a korlátlan növekedés fenntartását; s hogy ez a növekedés az általános jólét, a társadalmi béke és a szabadság egyedüli lehetséges forrása. Tehát a jó cél érdekében, ahogyan azt Keynes professzor, a jóléti közgazdaságtan apostola vallotta, »még egy ideig« rosszat kell cselekednünk. Az ökológiai katasztrófa ennek a veszedelmes nézetnek a következménye. Mert ilyen feneketlen kárt – az emberiségnek, az élővilágnak – ilyen hosszú ideig és ilyen tömeges méretekben csak tiszta lelkiismeretű emberek tudnak okozni, abban a hiszemben, hogy »végső soron« jót tesznek, amikor ártanak.”

Lányi András: Ha tudják, miért nem teszik? In. Az ember fáj a földnek

„Korábban Isten ellen való vétek és szégyen volt a szegényt és a védtelent megrövidíteni, kizsákmányolni, a keresztény erkölcs szerinti kötelességünk a gyengébbekre és lemaradottakra figyelni, őket szeretni és megsegíteni. De a piacgazdaság elvi alapja Adam Smith munkájára épül, miszerint a piac úgymond láthatatlan keze az emberi gyarlóságot, mint az irigység, kapzsiság a közjó javára szervezi. Ezek után a vallásos és erkölcsi szempontok jelentéktelenekké váltak és a közgondolkodás a társadalmat a gazdagok nagy-nagy megelégedésére a piac láthatatlan kezére bízta.”

Végh László, Szám Dorottya, Hetesi Zsolt: Utolsó kísérlet

„»Mindig megrekednek ott, hogy a nyomor tüneteit – például az éhínséget és a betegséget – kezelik élelmiszerprogramokkal, illetve kórházakkal, de egyszer sem teszik fel a kézenfekvő kérdést: miért él egy kevés ember bőségben erőfeszítés nélkül, amíg más milliárdok, akik keményen dolgoznak, szélsőséges nélkülözésben szenvednek?« Végül a következő egyszerű mondattal összegezte véleményét: »Ha úgy javítasz meg egy hibát, hogy közben nincs semmi elképzelésed az okáról, elkerülhetetlenül csak a tüneteket kezeled.« […] Egy rossz elmélet hamis megoldásokhoz vezethet, amelyek felnagyítják a problémát. A helytelen elmélet arra vezethet teljes társadalmakat, hogy akár a végsőkig ragaszkodjanak az önpusztító viselkedéshez.”

David C. Korten: Gyilkos vagy humánus gazdaság